Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1916
19 s zfíz Mária mennybe vitele selyem és brokát kézihimzés, négy sarkában angyalok, közben-közben madár és gránátalma motívumok. A másik szent Mihályt ábrázolja tulipán és gránátalma diszitéssel, b—4 drb keresztöltésű, egyszerűbb kivitelű а XVII!. századból, egy merített vérvörös bársony stéla а XVII. századból. A gyűjteményben lévő régi könyvekből kiemeljük a következő ritkább példányokat: 1479.-ből való, naptárral ellátott Legenda aurea egy példánya, Paraphrases Erasmi Rotteredami, 1520., História Josephi Flavii 1574., Corpus juris civilis 1619., Fejedelmek serkentő órája, Bártfa 1628., P. Amori di Alessandro Magno et di Romanae Opera Dramaticn (kéziratmásolat 1649.), a XVIII. századbeli másoló a könyv cime elé azt a megjegyzést fűzte : „Rarissimum ex Bibliotheca Florentina“. Kisdi Benedek Cantus catholi- cus-a 1651. kódex-bőrkötésben, Perspectiva Picturae, 1719, dejtei anabaptista krónika 1648-ból, magyar kézirat 1771-ből: Poliareus Melander és Argirus ; tót nyelvű kántori passziós könyv 1731., Ha- rádics község régi telekkönyvei 1622., 1691 , 1735., 1731. Nyitra- vármegye statútumai 1777. kéziratban, 1743-ból való „Calendarium Tyrnaviense“ Jezerniczky báhonyi földbirtokos magyar nyebfí érdekes bejegyzéseivel. A szekrények fölött szembeötlik 12 nagy olajtestésű arckép, a Gvadányi és Horeczky családok képei. A képek a család utolsó sarjának, báró Horeczky pozsonyi nagyprépost hagyatékával a pozsonyi Notre Dame apácákhoz kerültek s a boldogult vikárius itt szerezte meg gyűjteménye számára. A falon húzódik meg még néhány kezdetleges üvegre és fára festett szentkép, minőket a múlt században garmadával lehetett találni a falusi házakban, manapság már szinte ritkaságszámba mennek. A gazdag éremgyüjtemény még nincs lajstromozva. Beszámoltunk röviden a Jedlicska-muzeum gyűjteményeiről. Sovány vázlat ez csupán, melyet majd formássá, elfogadhatóvá és elevenné az varázsol, aki a gyűjtésben, a ritka példányok előteremtésében a boldogultnak jobbkeze, legbuzgóbb s egyúttal avatott segítőtársa volt, Sándorfy Nándor, alsólopassói esperesplébános, aki a papság régi hagyományához híven nem éri be a lelkipásztori teendők buzgó, apostoli teljesítésével, üres óráit kedvelt tudomány- szomjának, a régiségtannak szenteli. Az adományozót váratlanul bekövetkezett halála megakadályozta abban, hogy gyűjteményének szakszerű leltárát elkészítse. Most itt állnánk tanácstalanul, nem ismernénk a gyűjtemény egyes tárgyainak történetét, eredetét..Sán2*
