Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1915

92

VIT. rendes gyűlés 1916. március 5.-én.

1. A világháború fö 1 draj z a. Szabadelőadás. Tartotta: Almásy József, VIII. o. t.

A világháború indító okainak bírálatában nagy fontosságot kell tulajdonítanunk a gazdasági s politikai földrajznak, az egyes hadműveletek pedig csak a harcterek terepviszonyaiból érthetők meg. Németországot elsősorban aránylag nagyon szapora népesedése tette oly félelmessé. Oroszország s Németország érdekellentétei az ukrajnai kereskedelemmel kapcsolatos Bosporus kérdésben csúcsosodtak ki. S ebbe vág a sokat emlegetett kikötő éhség is. Amerika s Oroszország hovatovább minden földművelő államot leszorít a világpiacról; ezért Németország is kénytelen ma közgazdasági politikáját az ipar s kereskedelem felé irányítani. E téren hatalmas ellenfele a gyarmatokban gazdag Anglia s így föltétlenül meg kellett vele vívnia a tengeri uralomért ezt a Dagy küzdelmét. A két legnevezetesebb ütközőpont Antwerpen és Calais. Franciaországot csak a rossz földrajzi határok tették Németország ellenségévé, míg Olaszország saját gazdasági érdekeivel ellentétben szegődött az entente mellé. Az orosz harctér erdős-dombos vidék, sok a mocsaras terület (Mazuri tavak) s a kopár, vizenyős síkság (Rokitno). Szerbiába csak a folyóvölgyeken át lehet bejutni (Morawa), ezért a legnehezebb terep. Sok benne a terméketlen, nehez n felhasználható mészkő- hegyi ég. A Németország, illetőleg Francia s Angolország elleni támadások kapuja Belgium. Részben termékeny, részben diinás, de kulturált vidék, mely hadviselésre nagyon alkalmas. A német támadás a párisi medence ellen irányul, melynek elfoglalása azonban szerfölött nehéz a könnyen védhető peremek miatt. (Argonneok) Franciaország szivébe három út vezet: 1. Belgium halomvidékein át. 2. A nehezen járható Pala és Vogéz hegységek közt. 3 A belforti kapun keresztül. Hazánk területi sértetlenségét a Kárpátoknak köszönhetjük.

2. A diinák és a dünaháborű. Szabadelőadás. Tartotta: Jencsa György, VIII. о t.

A bevezetésben a diinák fogalmát ismerteti. Ezek a tengerpartokon futóhomokból képződött sajátszerű buckák. Ilyenek van ■ ak Európában az Északi tenger-, Belgium- és főleg Franciaország nyugati partjain. Majd részletesen tárgyalja a diioék keletkezését és a keletkezés természeti törvényszerűségét. Ezután áttér a dünék vándorlására. A dünék Brementier számításai szerint évenként átlag 25 métert vándorolnak. A régi időkben a diinevándorlás elől a lakosok kénytelenek voltak a belföld felé költözködni, így különösen Franciaország Gascogne vidékén, egészen azon időkig, míg rájöttek arra, hogy fák, növények ültetésével a dünéket meg lehet állítani. Most a kulturállamok erre nagy gondot fordítanak. Ezután áttér a dünék szerepére a világtörténelem eddigi harcaiban. A legelső