Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1915
16 egy szabadon választott vagy kijelölt tételről. E felolvasásokban leginkább Foersternek „Az élet művészete“ cimfí nagyszerű könyve volt irányadónk. A tagok egy-egy részletét otthon átdolgozták és a gyűlésen beszámoltak róla. A feldolgozott tétel felolvasása után a tagok hozzászóltak az elmondottakhoz, megbeszélték egyes részleteit és kiegészítették saját életükből és tapasztalataikból vagy olvasmányaikból merített példákkal. A prézes azután összefoglalta az egészet és egy-egy gyakorlati részletére különösen felhívta a kongreganisták figyelmét és buzdította őket az illető igazság meg- valósitására. A feldolgozott anyag keretét eléggé jelzik a felolvasások címei. Földes Béla előadást tartott a türelemről; a kötelesség teljesítésről; Sinkó János az önuralom szükségességéről, Raffesberg Ágoston a szellemnek a testre való befolyásáról, Jakubecz Ferenc a legszebb virág ápolásáról, Fejős János arról a kérdésről, hogy miért fizessünk a rosszért jóval, Somogyi Imre az egymás iránti szeretetről, Korbuly György az ember királyi méltóságáról, Risavy Mihály és Szalay Béla a hazugságról, Adamcsik Lipót és Kosztolányi István az engedetlenségről, Hajdú István a gyomor elleni harcról. Ezek a felolvasások amellett, hogy a „nemesember“ kialakulását mozdították elő, az önképzés munkáját is szolgálták. Ez utóbbi cél szolgálatában álltak szépirodalmi tárgyú felolvasásaink és szavalataink is. Szépirodalmi téren buzgólkodtak: Sind el Ernő, Dosztály Tibor, Korbuly György, Strobl Ferenc, Zeugnei József, Adamcsik Lipót és Szabó Tibor, a szavalat terén pedig Rédly Pál, aki két ünnepélyen is szerepelt, Hajdú István, Fejős János, Rezsucha Tivadar, Hunyadi Árpád, Gargalovits László, Laib Tivadar, Adamcsik Lipót, Mihalovics Béla, Pacséri Lajos, Rothnagel István. így gyűléseink tanulságos voltuk mellett változatosak is voltak. Hogy a jókedv se hiányozzék körünkből, arról Gragger Jenő, Rippel László és Bünger Dezső gondoskodtak, akik hegedfíjátékukkal gyönyörködtették a kongreganistákat. Ezekben számoltunk be röviden a kongregáció ez évi működéséről. Ha nem is sok, amit tettünk, de talán némileg mégis előbbre jutottunk azon az utón, melyen vezetőnk a Boldogságos Szűz volt. Végezetül csak azt kérjük és azért imádkozzunk, hogy „nos cum prole pia benedicat Virgo Maria.“
