Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1912
=dQk mult évi értesítőben ünnepeltük Főmag. Vaszary Kolos bibornok-érsek, hercegprímás 80.--ik születése napját s ugyancsak a múlt év decemberében olvastuk búcsúzó levelét, melyet egyházmegyéjéhez, papjaihoz és híveihez intézett. Főpásztorunk elvesztése felett érzett szomorúságunkat azonban örömre változtatta annak a tudata, hogy nem maradtunk még sem árván. Egyházmegyénk új főpásztort, intézetünk új gondviselőt kapott Főméltóságú és főtiszt. Csernoch János dr., újonnan kinevezett hercegprímásban, a kinek székfoglalása alkalmából ünnepélyes isteni tiszteletek tartattak a főegyházmegye templomaiban. Növendékeink is részt vettek a főtemplomban tartott ünnepi isteni tiszteleten s míg buzgó imával bőséges áldást kértek új főpásztorukra, — megfogadván az igazgató intését, — egyúttal azt az Ígéretet is tették szivükben, hogy nemcsak hűséges és engedelmes hívei lesznek főpásztoruknak, hanem vallásos és hazafias erényeinek is buzgó követői. Növendékeivel együtt a tanári kar is hálás köszönetét rebegett az isteni Gondviselésnek, mely intézetünk sorsát annak szükségessé vált s már nagylelkű elődje alatt megindult megújhodása idejére erélyes és jószivű főpásztor kezeibe tette le. Az a szerető, kegyes jóindulat, mellyel új Érsek Atyánk intézetünk elüljáróinak hódoló tisztelgését fogadta, remélnünk engedi, hogy gimnáziumunk újraépítése rövid időn belül dűlőre jut s nemsokára megfelelő, modern iskolában részesíthetjük növendékeinket a keresztény magyar kultúra áldásaiban. Adja Isten, hogy Főméltóságú Érsek Atyánk hosszú, áldásos működést fejthessen ki egyházunk és hazánk javára. Ad multos annos!
