Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1912
Prága. „Auf der ganzen WeltoberflKche war kein prächtigeres Buch der Geschichte und Architektur aufgeschlagen.“ William Ritter. lata Praha ! Minő különös érzelmeket és gondolatokat vált ki e szó az emberek leikéből. A szláv faj fiainak és leányainak szeme ragyogóbb lesz, mikor a szlávság erős várára, az aranyos fényről és dicsőségről, világtörténeti nagyságról beszélő száztornyú városra gondolnak. A germán faj ivadékai ideges nyugtalansággal tekintenek e küzdőtérre, honnét századokon át szorítják őket nyugat felé, de hol még máig, ember fölötti küzdelmet kifejtve, megvetik lábukat. Nem közönyös örömmel halad el Prága mellett a Bonvivant utazó, mert talál ott élvezetet, sokoldalút és neki is aranyos lesz Prága. Sziveeen megy Prágába a kereskedő és művész, érdeklődéssel fordul feléje a pedagógus, hisz ez a legrégibb középeurópai egyetem szinhelye, legnagyobb élvezetét 'azonban a historikus érzékű ember találja itt, mert Prága kőbe vésett történelem. Minden tere, minden utcája ennek a kőbe vésett történelemnek egy-egy lapja, minden tornya, minden palotája egy-egy lapnak jellegzetes helye. Minél jobban ismerjük a történetet, annál többet tudunk e tartalmas könyvből kiolvasni. Jeder findet hier das Seine. Forgattuk e könyvet, minden lapját nem jegyeztük meg, az egészet nem olvashattuk el, de amire emlékszünk, elmondjak. Ennek a kőbevésett krónikának nagyszerű initialéja a
