Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1911
75 sorokba állva biztató ének szó mellett róttuk végig a község utcáját. Innen korlátkői ifjaink szülőivel és hozzátartozóival meggyarapodva öntudatos tempóban siettünk az állomásra, ahol mint noblesse oblige egy kis alkohol volt kilátásban. Schubert uramat itt annyira megkörnyékezték a szomjas nebulók, hogy önkéntelenül arra a kijelentésre szánta el magát, miszerint Portartfir falai alá képzeli magát. A jótékony nedűtől kissé megacélozva a kupékban sok és több oldalú táncra perdült a fáradatlan csapat, miközben vigan szólt a nóta egész Nagyszombatig, ahová 1/a5 órakor érkeztünk. a) Junius 1.-én Vöröskő várába. A főgimnázium I., II. és III. osztályának 165 tanulója Hudyma Emil, Marton József dr. és Szintén György tanárok vezetése alatt jön. 1.-én igen sikerűit tanulmányi kirándulást tett Vöröskő várába. A reggeli 6 órai vonattal indúlt a lelkes csapat külön kocsikban. A modor-senkőci állomásról kocsikon vonultak be. A kellő kényelmet kissé zavarta az a „kedélyesség“, hogy a társaság jórésze szekerek pokróccal „kárpitozott“ deszkáin volt kénytelen elhelyezkedni. De a vezetők jó példája csakhamar meghozta erre is a kedvet. A városból gyalog mentek a kedves Harmónia-telepre s ott a vendéglős kerti helyiségében elköltötték szál valódéból s 4 filléres cipóból álló tíz- óraijokat. Ezután gyönyörű ütakon, napsugaras időben a Medveszikla mentén s a Szépréten át jó két órai gyaloglás után megérkeztek Vöröskő várához; közben többször pihenőt tartottak s menet közben is bőven jutott az időből is, meg az alkalomból is növények és rovarok gyűjtésére, azok magyarázá-ára. A vár melletti vendéglős kertjében telepedtek meg s innen indultak öt csoportba osztva a nagyszerű vár megtekintésére. A gr. Pálffy- családnak a tatárjárás idejében épült, ma is lakott s pazarfii berendezet vára nagyon sok tanulságos látnivalót nyújt. Persze, főképpen óriási, 4 emeletes pincéje, félelmetes kútja, casamattái, kinzó-kamrái s más egyéb komor régiségei érdekelték őket. Utána s részben a megtekintés alatt is, elköltötték magukkal hozott ebédjöket s hogy a kedves derítőnek vélt alkohol se hiányozzék, annak legártalmatlanabb fajtájából — a sörből — is kijutott egy pohárnyi. ‘3 óráig itt időztek, különféle mókákkal s hazafias meg tréfás dalok éne- kelgetésével szórakozva s növényeiket, rovaraikat rendezgetve. Azután fölkerekedtek s a Fugelkán át szakadatlan vidámságban elértek úgy két óra múlva a Harmóniatelep vendéglőjébe hol kávéból s vajaskenyérből álló ozsonna várt rájok. Ennek elköltése után illedelmes rendben a városba mentek, hol már vártak rájok a
