Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1911

magyar Sion ormán gyászlobogók lengenek, a harangok bús szavába vegyülő' Miserere fájdalmas éneke az esztergomi bazilika kriptájába kiséri az ország biboros hercegprímását, Simor Jánost . . . Gyászbaborult ege Hunniának, mert válságos időben, valláspolitikai harcok és kitörő felekezeti torzsálkodások közepette jutott árvaságra az esztergomi primási szék, árva Tomory büszke vezérnek érseki széke is. . . . A felkorbácsolt szenvedélyes közhangulatban a katholikus egyház ellenségei támadó hadjáratra készülnek és diadal reménye biztatja törekvéseiket, mert a magyar katholicizmus meggyöngült, elernyedt, önként adta fel évszázados jogait. Borús, felleges az ég!

E nehéz válságos időben, mely csak feltartózhatatlan küzdelmet jósolt, hívta egy meg nem oldott egyházpolitikai kérdés örökébe az isteni gondviselés Vaszary Kolost, a pannonhalmi főapátot.

Isten szent hegyét, a lelki béke és a csendes munka magányát ott kellett hagynia, hogy küzdelmes tábor élére álljon. »Claustri serenis functe laboribus Claudi“, zengte az üdvözlő óda, Te állsz most Sión hegyére, hogy visszaverjed az anyaszentegyház ellen készülő támadásokat!