Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1910

64

sáról. A következőkben elmondja a kolera lefolyását és az ellene való védekezés módjait. Utóbbi szempontból ajánlja a feltétlen tisztaságot és lelkiismeretességet az óvó intézkedések betartásában, mert csak így lehet némileg ellensúlyozni a kór rettenetes pusztításait. Végül arra figyelmeztet, bogy a veszedelem idején ne veszítsük el fejünket, hanem minden eszközt felhasználva nézzünk bátran szemébe a veszedelemnek. Kolerajárvány idején a bátorság már félig nyert ügy !

III. r. gyűlés 1910. november 17.-én.

1. Az ingáról. Szabadeló'adás kísérleti bemutatással. Tartotta: Koliutovics Jáno3, VIII. o. t.

Minden, ami a fizikai világrendben létezik, mozog. Végső elemzésben csak egy mozdulatlan van és ez az Isten: то tqmtov xivovv dy.ívijTov. A mozgás kétféle : egyenletes és változó. A változó mozgáj egyik faja a harmonikus rezgő mozgás. Ilyen az inga- mozgás is. Kétféle inga van : fizikai és eszményi inga. — Az előadó elméleti utón megállapítja az ingamozgás törvényeit és ezeket kisérietileg is bemutatja. Ezután áttér az inga gyakorlati hasznának kimutatására. Előadását a Foucault-féle kísérlettel fejezi be.

IV. r. gyűlés 1910. november 30.-án.

1. Galilei, mint a természttudománvok állítólagos vértanúja. Bírálja: Lábady János, VIII.

o. t. Irta és felolvassa: Rakovszky Tibor, VIII. o. t.

Célja kimutatni, hogy Galilei nem volt a tudomány vértanúja. Előadja a természettudományi világkép Galilei előtti álláspontját, majd rátér a Kopernikanus-féle elmélet méltatására s bemutatja annak lelkes hirdetőjét, Galileit. Röviden vázolja, hogy mennyiben jutott Galilei ezáltal a római kongregációval összeütközésbe s mi joga volt az Egyház testületének a vitába beleszólni. Bizonyítja, hogy az Egyházat itt gáncs nem érheti, mert a kongregáció, mely a helyes tant megtámadta, nem az Egyház és különben is az Egyház csak hit és erkölcs dolgában csalatkozliatatlan, tudományos kérdésekben tévedhet. Cáfolja azt a hiedelmet, mintha Galileit Rómában megkínozták volna. Végül bemutatja Galilei vallásos katholici- tását, akinek eszeágában sem volt az Egyházzal összeütközésbe kerülni. Majd oda concludál, hogy Galilei nevével visszaél az egyházüldözők tábora s buzdítja az ifjúságot, hogy vértezze fel magát a hamis jelszavak ellen s kételyeiben forduljon a történelem ítélő- székéhez, amely az Egyháznak a Galilei kérdésben is igazságot szolgáltatott.