Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1910

62

az ifjúság könnyelműen elhanyagol s ajánlja évenként legalább egyszer a fogorvos konzultálását.

I. r. gyűlés 1910. október 20.-án.

1. A kenyérsütés chémiája. Bírálja: Gunda Aladár, VIII. o. t Irta és felolvassa : Farkas János YIT. o. t.

Nagyobb vonásokban ismerteti a kenyér történetét, kezdve a bibliának erre vonatkozó első adatával. Elmondja a keuyér készítésének módját az egyptomiaknál, a görögöknél; részletesebben foglalkozik a rómaiak kenyerével, amelynek milyenségéről a pompeji ásatások közben talált, kővé keményedett kenyerek világos képet nyújtanak. Ezután részletesen leírja a kenyérsütés lefolyását, hozzáfűzve a kenyértészta bensejében föllépő jelenségek vegyi magyarázatát. A lisztet megfelelő hőmérsékletű helyen langyos vízzel feleresztett élesztővel vagy kovásszal bekeverik, majd tésztává dagasztják, melynek az a célja, hogy a fermentumok a tészta miuden részével jól összekeveredjenek. Ellenkező esetben a kenyér szalonnás lesz. A kémiai folyamat az erjesztő anyag hozzáadásával rögtön megkezdődik. A liszt keményítő tartalmának egy része szőlöcukorrá és dextrinné alakul (Се Ню Or, j- ЩО = Cg Hi2 06). Majd a cukortartalmú kenyértésztában az élesztő anyag hatására szeszes vagy alkoholos erjedés áll be, miközben alkohol és széndioxid képződik. (Ce H12 06 — 2C2 H6 — OH ■{- 2 C02) A szénsav ki akarván szabadulni, a tésztát felfújja, megkeleszti. A már eléggé megkelt tésztát kenyér alakba kiszakasztják, majd a kemencébe vetik, ahol a vegyi folyamatok befejezést nyernek. A bennszorúlt szénsav hólyagocskák a magas hőség (2(X)—250°C| hatása alatt kiterjednek ; az alkohol gőzzé változik és így a kenyeret felfújja, likacsossá teszi, mialatt a gázok és gőzök elszállanak belőle. A kenyér külső felületén pedig a keményítő szilárd kéreggé, u. n. dextrinné változik, ez a kenyér héja A gyári úton előállított kenyereket gyakran hamisítják, úgyhogy az ilyen kenyereknek tápláló értékük nagyon csekély, sőt káros hatású a szervezetre. Legjobb a házikenyér.

2. A mi mindennapi kény erű nk. Bírálja: Somlói Alfonz, Vili. 0. t. Irta és felolvassa: Takáts Ernő',

V. 0. t.

Külön szól a búzáról, annak hazájáról, fajairól és alkalmazásáról. A kenyér-növények ismertetése után a lisztkészités kapcsán foglalkozik a malmokkal, azok különféle típusaival az emberiség történetében, az egyszerű, 2 kőből álló malomtól egészen a legújabb berendezésű gőzmalmokig. Mikor a szemtermés lisztté van őrölve, következik a liszt előkészítése a táplálkozás céljaira, mert a liszt magában véve nem élvezhető. Beszél a rómaiak tésztacsomóiról, kelesztett tésztáiról, majd néhány szóval ismerteti a kelesztés chemiájat. Majd előadja, hogy a sütés milyen kedvező változást idéz elő a tésztában.