Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1907

30

Ugyancsak június з.-án rándultak Vöröskőre a III. osztály növendékei Dr. Schinner osztályfő, Dr. Borovánszky György városi ügyész és Láng Ernő szemináriumi lelkiigazgató vezetése mellett. A tanulók 61-en a reggeli 5 óra 22 perei vonattal indultak és Cifferen és Báhonyon át 6 órakor érkeztek a modóri állomásra. Itt kiszállva, szép magyar dalokat énekelve, virággal feldiszitetten érkeztek Modor városába körülbelül 1 órai gyaloglás után. A templom megtekintése után, a városon végig menve, csörgedező patakok mentén, hegyen-völgyön keresztül a »Harmonia« vendég- fogadóba értek. Itt egy félórai pihenés után, amely alatt megreggeliztek, folytatták útjukat céljuk Vöröskő felé. Dalolva észrevétlenül értek ama hegy lábához, ahonnan láthatóvá lön Vöröskővára. Egy »Éljen« elhangzása és a »Szózat« eléneklése után neki vágtak a meredek hegynek úgy hogy d. e. 10 órakor már fent voltak a várban. Egy kis pihenő után a vidéket nézték meg s a »Hirschsprung« -ra menve gyönyörködtek a környék festői pompájában. Délben a vár melletti korcsmában megebédeltek s ebéd után ‘ЛЗ órakor a várat nézték meg. A hatalmas épület 4 emeletes pincéje, 190 méter mély kútja, földalatti üregei és rekeszei, ahová az elitéit foglyokat dobták, valamint kinzókamrája az ifjúságot bámulatba ejtették. Végre ütött a hazatérés órája, szomorúan bár, de még is el kellett hagyni e szép vidéket. Más utón, Pudmeric felé tértek haza. Itt megnézték Pálffy gróf kastélyát. Kétórai gyaloglás után Báhonyba érve 8 órakor vonatra ültek s fáradtan bár, de mégis énekelve 7s9 órakor Nagyszombatba értek egy kellemesen és tanulságosan eltöltött szép nap emlékével. S ezt főképp Borovánszky György dr. ügyvéd, városi ügyész úrnak köszönhetik, ki a vidéket jól ismerve, az ifjúság iránti rajongó szeretetétöl inditatva egyéb ügyeit félre téve, vállalkozott arra, hogy az ifjúságnak ez útjában kalauzólója legyen. Köszönetét mond az ifjúság e helyen is és kivánja, hogy adjon az Isten még sok ilyen őszinte, az ifjúság javáért lelkesülő férfiút e hazának.

Végül köszönetét mond az igazgatóság úgy a maga mint az ifjúság nevében mindazoknak, kik úgy, anyagilag mind erkölcsileg az ifjúság kirándulásait elősegítették, támogatták.