Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1907

9

ki a primitiv sziklarepesztés tűzrakással és ékkel történt rombolásait, illetőleg azok nyomait, amelyek a nevezett hegyeknek valódi antik színezetet kölcsönöznek. Cotta, hires geológus, elragadtatással ir e régi bányainüveletekről, amelyek páratlanok a maguk nemében. A Csetatye Vöröspataknak valóságos műemléke, amelyet úgy kellene megóvni a megsemmisüléstől, mint a régi Róma bármelyik más nevezetességét.

Augusztus 1. Kirándulás Verespatakról vezető kíséretében a Detonátához. Több, mint 2 órai hegyi út után, amelyről itt-ott gyönyörű kilátás nyilt a bucsumi völgyre, megjelent előttünk a Detonata gola, „a kopasz, mennydörgő hegy“, hazánk kiváló büszkesége, egy 500 m hosszú és 100 m magas bazaltfal, amelynek kőzet- anyaga öt- és hatszögü oszlopokban vált el, mintha valaki öntudatosan kifaragta volna. Tőle 1240 rn-nyi távolságban van a Detonata flokóza, na bozontos, mennydörgő hegy“, amelynek bazaltja szintén oszlopos elválásé, de erdőboritotta gerince miatt nem szembetűnő. Két bazaltkúp ez, amely az abrudbányai, verespataki aranytermő hegyek közül mint valami két, kitagadott ikertestvér emelkedik az égnek; őket nem repeszti a csákányütés, irántuk nem érdeklődik az aranyszomjas, bányász nép, mert méhükben nincsen érc; ők csak a Teremtő nagyságát hirdetik. Valaki szellemesen megjegyezte, hogy, ha a föld Isten temploma, akkor a Detonata az orgona benne. A bazaltoszlopok ugyanis az orgonasípok módjára sűrűn sorakoznak egymás mellé; a vihar zengi rajtuk Isten dicsőségét. Ilyenkor egy-egy pillér óriási robajjal hull le a hegy talpához, ijesztő visszhangot keltve a bazalt kúp alatti völgykatlanban. Ezek az orgonasipok azonban nem egyenesek, hanem ívalakban hajlottak; ez a hajlás a legfelsőbb régiókban már oly merész, hogy szinte baldachint alkotnak az oszlopok lábainál megpihenő s hallgatva mélázó utas fölé. Mi is elhallgattunk. Mikor az ember szivéből a fölségesnek érzelmei törnek elő, ösztön- szerüen kívánja a csendet. Képzeletünk visszaszállt a múltba, a tertiär korszak utolsó erupcióiuak korszakába, amelyben a bazaltnak izzón folyó anyaga előttünk ismeretlen okokból ily oszlopformában merevedett meg. Ehhez hasonlót Európában csak a skót partokon, Staffa szigetén lehet találni. D. u. Verespatakon felkerestük a kincstári Szentkereszt-bányát, ahonnan lovakkal vont csilléken szállítják az ércet az ércválogató helyre, innen pedig siklón vezetik le a gura-rosi zúzóba. Mi is ilyen csillefogaton utaztunk le a zúzótelepre, ahol Raffay mérnök szakavatott magyarázatok kíséretében mutatta be