Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1907

7

amelynek kezdetben febérszinű, később sötétbarna mészkövei, tajtékzó örvényei a viz erosiójának valóságos remekművei. A mészköveket csillámpalák, porfyrok váltották fel, midőn egyszerre tagaß katlanná szélesedett ki a szoros s Lunka Lárga község ormaira kapaszkodtunk. Itt vezetőt fogadva a Szkerisóra nevű mészkolosszus s annak meredek sziklafalaktól környezett barlangja mellett elhaladva, amely 1848-ban az oláh felkelőknek természetes erődül szolgált, késő éjjel Beliorának szétszórt házakból álló telepére érkeztünk, ahol csak nagyon nehezen kaphattunk szállást s éhségünket sem csillapíthattuk. Utunknak ez volt egyik legkalandosabb része, ahová a civilizáció eddig még hirmondót sem küldött.

J ulius 28. Belioráról a potságai völgybe ereszkedtünk, amelynek közepe táján a patak jobb partján, vörös mészsziklábau fészkel a híres, potságai időszaki forrás, amelynek szája a patak szintájától alig egy fél méternyire, esős időben, minden 20—25 percben földalatti moraj kiséretóben lövelli ki a vizet. Most azonban a nagy szárazság miatt felmondta a szolgálatot, úgy, hogy csalódva folytattuk utunkat szakadó esőben a hegyeken át Szolcsvára. Itt megismerkedtünk Páska jegyzővel és postamesterrel, aki bányanyitás céljából a környék érceit gyűjti és Stöppe dr. német geológussal, aki történetesen terepszemlét tartott a vidéken. Mindketten értékes példányokkal gazdagították gyűjteményünket.

Julius 29. Délelőtt egy tordai diák kíséretében kirándulás Szolcsváról a ponori búvópatakhoz. Útközben Herczegány, szolcs- vai gör. kath. lelkész csatlakozott hozzánk. A hely sziliére érve, a viz mechanikai működésének csodaszert! látványa tárult szemeink elé. Valóságos krátereket vájt itt a patak, amely tomboló vízesések után egy 30 m magas, hajlott, eséssel fenyegető sziklafalnak az alján, sötéten tátongó, 8 m széles és 1 m magas, ijesztő nyíláson keresztül rohan a hegy gyomrába, hogy 2 km-nyi titokzatos, alvilági útja végén, a hegy túlsó oldalán újra kibújhasson. A túlsó nyílás környéke nem olyan szakgatott, de komorabb, mélabúsabb; a természet 18 m magas sziklaívet épített föléje. Délután szakadó esőben 3 óráig tartó gyalogút Brezest és Szártos községeken át Oífenbányára.

Julius 30. Körültekintés Offenbányán, a sylvanit nevű magyar ezüstére hires hazájában, egyik legrégibb bányavárosunkban, amelynek remek fekvése felemelőleg hat az idegenre. Eszünkbe jutottak a költő szavai: ,,Régi dicsőségünk, hol késel az éji homályban ?*• A kohók hidegen hevernek, a bányákban a pókok ütötték