Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1905

28

A hagyomány is azt tartotta, hogy Seneca összejött szent Pállal, aminek eredménye lön ama 14 hamisított levél, melyet nekik tulajdonítanak s amely révén szent Jeromos Seneeát a keresztény írók jegyzékébe is felvette: »Lucius Annaeus Seneca Cordubensis, Sotionis Stoici discipulus et patruus Lucani poetae, continentissimae' vitae fuit, quem non ponerem in catalogo Sanctorum, (in Cod. Yatic. legitur Tractatorum) nisi me illae Epistolae provocarent, qua leguntur a plurimis Pauli ad Senecam et Senecae ad Paulum«.1)

Ugyanezek a szentatyák említik, hogy Seneca bátyja Gallio Achaia procosula volt az az ember, aki Szent Pált a zsidók vádjai alól felmentette, amikor is szent Pál Seneca egyik benső barátjának Burrhonak őrizetére volt bizva; végül szent Pál a császári udvar egyik-másik fő emberét a keresztény hitre téritette: mindezekből következtethető, hogy Seneca szent Pál apostollal érintkezhetett.* 2) Mivel azonban nem valószinű, hogy szent l'állal bizalmasan érintkezett és tárgyalt így hát Jézus Krisztust nem is ismerte: még ma is nyilt kérdés, hogy honnan veszi eredetét ama szelíd, keresztényi, fenséges gondolkozás, ami lépten-nyomon megnyilatkozik Seneca bölcseleti leveleiben és értekezéseiben.

Seneca műveinek értékét illetőleg méltó befejezésül szolgálhatnak Diderot a francia encyclopedisták legkiválóbb- jának, a forradalmi s felvilágosodási korszak legbefolyásosabb Írójának következő szavai: »Oh! bárcsak előbb olvastam volna Seneca műveit! Ha harminc éves koromban ismerkedtem volna meg elveivel, mennyi gyönyörűségért, mennyi élvezetért lennék hálás a bölcsnek; vagy jobban mennyi szenvedéstől lettem volna ment. Gyűlölöm Seneca

’) S. Hieronymus De viris illustribus cap. 12.

2) Schmidt: „Essai historique sur la soeieté civile dans le monde romain et sur la transformation par le Christianisme“. Paris 1853. 379. lap.