Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1904
46 lásos. De vallásos társulat a kongregáció másodsorban azért, mert tisztán vallásos legközelebbi sajátos czélja: szűz Mária kiváló tisztelete s ennek terjesztése; nem különben végső czélja is: a keresztény kötelesség és apostolkodás. De a kongregáczió ezen vallásos jellege daczára mégis mélyreható arányban belenyúl a diák egész tudományos kiképeztetésébe is és sokkal nagyobb méretekben, mint a hogy azt első tekintetre talán gondolnók. A diák tudományos iskolai kiképeztetése, ha ez helyesen történik, kettős irányban halad. Magába öleli mindenekelőtt a vallástan legszélesebb körű és legmélyebb ismeretét, azután a profán tudományágakból annyit, amennyit időszerint a legfelsőbb oktatási közeg szükségesnek tart. A kongregáczió már most a tudományos kiképeztetés mindkét irányát belevonja saját működése körébe és pedig: indirecte meg directe is Szóljunk először a kongreg'íczió nevelési szerepléséről a vallásos tudományos kiképzés mezején. Hogy a vallásos tudományos kiképzés az iskolai oktatás egyik lényeges főkötelessége, bizonyítja mindaz, amit a nevelés alapeszméiről elmondottunk. Az 1880-iki miniszteri határozat is hangsúlyozza ezt. A kongregáczió az iskolai nevelés ezen feladatát fokozott mértékben törekszik megvalósítani. Hogyan? Előbb megjegyezzük, hogy jogosultnak látszik ama panasz, amely szerint a heti két hittani óra alatt nem képes a hittanár a vallásos igazságok óriás anyagát kielégítő módon a tanulókkal közölni. A kongregáczió fieti gyűléseivel módot nyújt e hiány pótlására ; mert ezen gyűléseken 25—30 perczig beszédet szokott intézni az elnök a tagokhoz. De ha úgy is volna, hogy az iskola e tekintetben nem mutatna fel hiányokat, még így is — mondom — a kongregáczió eme heti gyűlésein elhangzott beszédek, ha azok tárgyát az elnök rendszeresíti és korszerűen fogja fel, mindenkor kitűnő alkalmat szolgáltatnak arra, hogy a tanulók vallásos ismerete kibővüljön, mélyebb alapokra helyezkedjék, gyémántkemény meggyőződéssé érlelődjék.
