Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1904
29 Valóban, mire is akkor az emberi természet törekvő képességének szoros egysége? Mire ennek a törekvésnek ösztönző bele- kényszerítése az egyetlen természetadta végczél szűk medrébe? Mire magának a természetes végczélnak is kizárólagos egysége? Az egy természet, az egy természetes törekvés, az egy természetes ezél mind arról beszél, hogy az emberi élet és nevelés összes tevékenységében józanul, természetszerűen, összhangban — csakis akkor folyik le, ha benne minden: az egész és a rész is •— a természet, a törekvés, a czél egységébe cons- pirál s belőle ki nem zökken. Ez pedig ismét csakis akkor valósúl meg, ha az ember összes szabad elhtárözásainál — legyen az bármilyen, vonatkozzék az bármire, — a végczélhoz méri cselekedeteit: összhangban vannak-e vele vagy nem? hozzá vezetnek-e vagy nem? Szóval igazak-e, hogy a végtelen igazhoz vezéreljenek? Jók-e, hogy a végtelen jóhoz kalauzoljanak? Ily értelemben vesszük állításunkat, hogy a végső czélnak az az emberi élet és nevelés ezer szálú hálózatában benne kell lennie, élnie, dolgoznia, építenie, rontania, — egységesítenie szünös- szüntelen. A dolog fontossága látszik követelni, hogy elvont értekezésünket konkrétebbé tegyük. Ha van bölcs világalkotó és bölcs világrendező Isten, akkor minden dolognak kell rendeltetésének, czéljának lennie; akkor minden dolog csakis ezen rendeltetésért, őzéiért van; akkor minden dolognak nincs más teendője, mint hogy sajátos czélját sajátos tevékenységével léte egész tartama alatt megvalósítani iparkodjék. — Ez világos! Az ember végczélja és ennek megvalósítása ez: Isten helyes ismerete és szeretete teljes boldogsággal. Ezért v an az ember, a míg csak van; még a míg e földön is van. Ámde akkor a földi élet és nevelés összes tevékenysége is és az ezen tevékenységek elé kitűzött összes közvetlen és közvetett c z é 1 о к is csak a végső őzéiért lehetnek, ha ugyan természetszerűen jönnek létre. Épen ezért e földi pályafutás egész feladata sem összpontosulhat másban; nem lehet az ember földi életének sem más a közvetlen rendeltetése, czélja, mint az isteni ismeret és szeretet közvetett és közvetlen előfeltételeinek megszerzése, mint magának az isteni ismeretnek és szeretetnek nap-nap
