Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1904
7 S a modem keresztényiden paedagogia fájának termelési statisztikája többé-kevésbbé ugyanaz az összes művelt országokban. Nem keserű szemrehányás avagy ellenszenves megleczkéztetés szempontjából írtuk ide ezen statisztikákat. Czélunk szolgálatába szegődtettük ezeket is. A nevelés kérdésének fontosságát akartuk így is jobban hangsúlyozni. Meg rá akartunk mutatni, hogy az Ur szavai a jelenben is — legalább kicsiben megvalósulnak. Ostor az Ur kezében minden korcsúl nevelt egyén; vele bünteti a modern anyát —a keresztény- telen paedadogiát s annak kezelőit a családban, a társadalomban, az államban. Megjő az ideje annak a jaj-nak is, meg annak a malomkőnek is! Mindamellett lehet, hogy lesznek olyanok is, a kik eljárásunkat — a nevelés árnyoldalainak kidomborítását — nem tartják helyesnek ; mert ez a közlemény az ifjak kezébe fog kerülni. Rájok való tekintetben megfelelőbb volna, ha a nevelés ilyetén árnyoldalairól hallgatunk, a mikor nekik is Írunk. No de talán mégis csalódhatunk, ha azt hiszszük, hogy az ifjúság ilyes dolgokban idióta. Hiszen a családban és a társadalomban élnek ők is; s a modern irodalom termékeit, — még a statisztikákat is sokkal jobban ismerik ők is, hogysem az ez irányú adatok előttük titokban maradhatnának. Meg azután nem történhetik-e meg az is, hogy egvikre-másikra közülök, a kik már is lefelé csúsznak nagy iramodással a veszélyes lejtőn, kijózanitólag hathat, ha az élet realismusának sötétebb háttere élénkebb megvilágításban jelenik meg előttük ? 4. §. Szándékuk jogosultsága. A mondottak után, úgy hiszszük, hogy csak dicsérendő mindazon ifjúsági barátoknak ügybuzgósága, a kik tudós fővel és melegen érző szívvel a nevelés kérdése és tisztázása végett alaposan kimerítő tanulmányokat bocsátanak közre. Ugyanazon álláspontról nem szabad túlbuzgósággal vádolnunk azokat sem, a kik a nevelés életbevágóan fontos kérdésének mentői gyakorlatiasabb megoldása végett újabb és újabb nevelő eszközök alkalmazását ajánlgatják. Nem vezérel minket ama hiú törekvés, hogy ezen lelkes és tudós ügybarátok sorai közé számíttassunk, a mikor a gymnasiumi vagy egyáltalán az iskolai nevelés kérdéséhez oly szempontból akarunk hozzászólani, a mely eddig — ha nem csalódunk — még nem képezte semmiféle paedagogiai tanulmány tüzetes és kimerítő tárgyát.
