Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1903
23 jukra nézve a munkássejtekkel tökéletesen megegyeznek, csak terjedelem és térfogat tekintetében különbözők. Mélységüket 15—16 mm.-nek tekinthetjük; falaik vastagsága is nagyobb arányokat ölt, bogy a fejlődő hímek, melyek a sejtek méretein túl is hajlandók növekedni, a bölcsők oldalfalait ki ne lyukasszák. A lépek vastagsága nem tart lépést a sejtek kétszeres mélységének összegével; ennek oka ama érdekes körülményben rejlik, hogy a sejtek pirami- dális fenekei a lépek képzeleti középfalán túl körülbelül 1 mm.-re sülyednek az ellentétes sejtek fenekei közé, miért is a munkáslépek nem 25, hanem 23 mm. s ugyanezen oknál fogva a herelépek 28—30 mm. vastagságúak. A királynék álcái számára a munkás- és heresejtektől teljesen különböző, nagyobb és díszesebb sejteket építenek, amelyek kívülijeiül hengeresek s minthogy lefelé kissé vékonyodnak, a tompa kúp alakjához állanak legközelebb. Ezek az ú. n. anyaházak vagy királyi bölcsők. Nincsenek láncolatos összefüggésben, hanem egymástól elkülönítve, szórványosan jelennek meg rendesen a lepény szélén. Szilárdságukat tekintve a munkás- vagy heresejtekhez képest igazi fellegvárak, melyekre valósággal pazarolják a munkát és viaszt. Fekvésük nem vízszintes, hanem szájnyílásukkal lefelé csapok módjára lógnak az építményeken. Ez a bámulatos elővigyázat egyrészt megakadályozza azt, hogy a bölcsőbe olyasmi hulljon, ami a királyi álca fejlődésére végzetes lehetne; másrészt a hangyasavas párák így könnyebben hatolnak az anyaházba, hogy a benne elhelyezett királyi pépet megérleljék s a romlás ellen biztosítsák. A sejtek három főcsoportján, az elsőrendű sejteken kívül, melyekben a különböző fiasitás nevelkedik, megkülönböztetünk még másodrendű sejteket. Ezek a kötő, átmeneti és mézes sejtek. A kötő vagy kapcsoló sejtek ott nyernek alkalmazást, ahol a lépeket részint a kas fedélzetéhez, részint annak oldalfalaihoz kell ragasztani. Ok a lépek első láncszemei, a sejtsorozatok kiinduló pontjai, amelyek alakjukra nézve rendszerint ötszögüek. A kötősejtek ötszögalakja a legcélszerűbb és legalkalmasabb, mert felépítése aránylag csekély anyagmennyiséggel és kevés munkával történik, másrészt a hatszögű viaszépitmények legbiztosabb és legingatlanabb alapja a fedélzethez kapcsolt függő ötszög. A kötősejtek általában üresen maradnak; gazdagabb években azonban megtelnek mézzel s ilyenkor a méhtársadalom gyakorlati igényeinek is megfelelnek. A másodrendű sejtek között legváltozatosabbak az átmeneti sej-
