Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1903
18 A természeti szükség. kötő kapcsa és munkásságának nélkülözhetetlen iránytűje; ennek segélyével érzik meg a méhek számottevő távolságbői a királyné jelenlétét, amely az élelemgyüjtés és ivadékgondozás terhes kötelességeire sarkalja őket; ha a királyné jellemző szaga nem ingerli a munkások csápjait, ki vész belőlük a további peterakás reménye : az épitkezés szünetel s a méhcsalád züllésnek indul. A csápok berendezésének tülfinomsága okozná a méhek hallásának messzekiható élességét is; velük értesülnek az üj királynőnek halk, az emberi fül dobhártyája által felfoghatatlan, tárogató szaváról, amely a családnak csakhamar bekövetkező rajzását hirdeti. A mechanikai elmélet szerint a méheket csak a természeti szükség, az éhség gyötrő érzete sarkallaná a virágméz és pollen felkeresésére, s csupán testük véletlen, de célszerű berendezésének volna köszönhető, hogy a táplálék fölöslegéből a szervezet arra szánt laboratóriumaiban méz és viasz készül, mely utóbbiaktól állítólag azért iparkodnának szabadulni, hogy a teher túlságos felhalmozódása ne kínozza s meg ne viselje őket. Az elmélet magyarázata nagyon egyoldalú, mert a méh ösztöncselekvéseinek folyamatából minden anyagfeletti elvet, vagy erőt már eleve kizár. Ami a csápokat, a szaglás és hallás túlírnom érzékszerveit illeti, mindenki belátja, hogy a méh ösztönszerfí műveleteinek nélkülözhetetlen feltételei és eszközei, de korántsem indító tényezői, létesítő okai. Fölösleges bizonyítani, hogy minden művésznek megvan a maga célszerű eszköze, szerszáma; a festőnek ecsetje, a szobrásznak vésője, mely nélkül fenkölt szellemének alkotásait megvalósítani nem volna képes; és mégis ki merné állítani, hogy a lángész remekei az ecset durva szálaiból, vagy a véső rideg szilánkjaiból forrtak ki és nem a művész ragyogó képzeletéből, lelki nagyságából? De föltéve, hogy a csápok csakugyan magasabb érzékszervek, melyeknek működése érzékeinket messze felülmúlja, miképpen illesszük be az elmélet keretébe azon működéseket, amelyeket a csápok legideálisabb szerkezetéből sem lehet kimagyarázni ? A csápok érzékenységének tulajdonítható-e p. o. a méhek önvédelmének egyik legérdekesebb példája, midőn a halálfejű pillangók túlságos elszaporodása idejében annyira megszűkítik a repülő lyukat, hogy veszedelmes ellenségeik be nem hatolhatnak; tavasszal ellenben eltakarítják a bástyákat, hogy a közlekedés fennakadást ne szenvedjen. Hibás az a vélemény is, miszerint a méheket az éhség hajtja a munkára. Ha igaz volna e föltevés, akkor a méhek egyszerűen jóllaknának virágporral és mézzel s nem szorgoskodnának annyit az
