Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1902

Zászlónk fölavatásáról.

(Deczember 8-iki ünnepélyeink.*)

tanév szellemi életéről beszámoló munka élén, zászló- szentelési iskolai ünnepélyünkről, midőn részletesebben irok, melegebben emlékszem a közönséges annálesi följegyzésen túl: oka ennek azon körülményből fejlik ki, hogy nagyon tartalmas volt az ünnepély; alaki szépségeit pedig emelte egy lelkes püspök, kiért ma Magyarország katli. ifjúsága valósággal rajong.

Téli zord időben, 12 fokos dermesztő hidegben Erdélyből fáradozott ide, az ország szélső határára, Pázmány városába, hogy bíboros Főpásztorunk megbízásából, a zászlószentelést végezze. — Gymnasiumunk ünnepét e körülmény emelte magasra.

De egyébként is, ha igaz az (én így vallom), hogy a szívnek ünnepek kellenek, miszerint érzelmeit nyilváníthassa; ha igaz az, hogy az ifjúságot tanító és nevelő munkásságnak munkanapjai között ünnepei is legyenek, tanulságosak eszmei tartalmuknál fogva és az érzelmek finomításában : akkor az ünnepek tanitótartalmát fontosnak kell beismernünk. Nevelő tartalmuk is van az ünnepeknek.

A lefolyt tanévben fényes napokat irt be intézetünk történetébe Erdély püspöke Majláth Gusztáv Károly gróf, ki három napon át vezette (dec. 7—9.) a gymnasiumi ifjúságnak ünnepségeit, a tartalom fönnebb irt értelmében szellemével bevilágított a szivekbe, buzgalmával bele markolt az elhatározásokba. Példájával tanított tanárt és tanítványt egyformán. Igen, vezette ő a szó szoros értelmében

*) Három napig tartó ünnepségek közben szenteltük föl a Kongregáczió zászlóját.

1