Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1902
27 Éhes vagyok; itt a kardom. (Villogtatja.) Törjünk, zúzzunk össze mindent; Vér lobogóm én kibontom! Respublica legyen e hon ! Jog, igazság csak az lehet, A mit a nép elvégezett. (Kirohan nagy diihvel, karddal, pajzszsal. Künn kiáltja : Éljen a respublica! Előre; széles az ország minden a miénk!) 8. T. (Utána szól.) Eregy, eregy balvégezet! Dönts romokba minden babonát! A Nagy-mester vj világát Megteremti majd szent páholyom. — Vakon utáltok (a megmaradt ellenhez); én parancsolom! {Ath., Matr., Szabadfi, el.) Luc. Eregy velők! — Őrt állok itt (S. Т.-hoz érthetően súgva.! Egy rejtek helyről én magam. Elfojtok minden lázadást E bárgyú maradék, ha mocczan is! 8. T. Tudod, hogy jobb kezed vagyok ! (El. Luc. egy bokor megé rejtőzik bal oldalon.) Egyh. Jézusom! kitört az alvilág dühe; Hű népem veszni megy, Alázd meg ellenid; A népre szálljon kegy! Ti hű fiák, — oh menjetek, {Dal és népéhez). A ki még menthető, mentsétek azt! Én addig értetek imádkozom, Hungáriát vigasztalom ! Mind a jók. Hogy hagyjunk árván itt! Egyh. Az Isten megsegít! Jók (letérdelve). Éltünk, vérünk mind tiétek; Küzdeni is kész karunk; Mig győzünk, vagy halunk! Fájdalommal telt anyánk Jobbod áldva tedd reánk! (Áldás, el.) Hung. Egyház ! haldokol szivem ; Kínáim nőnek szüntelen; Nem vagyok az, a mi voltam én! Mária-ország, — oh én szegény! Luc. (A rejtőkből kiugorva.)
