Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1899

12

tus működött: egyik a philosophusok, másik a rheotorok és poéták, harmadik az alsóbb osztályú növendékek számára. Feladatuk volt a felügyeleten kiviil az iskolai tanulmányok ismétlő magyarázata és a rendkiviili tárgyak tanítása.

Dr. Fináezy Ernő a „Magyarországi közoktatás története Mária Terézia korában“ czimíí munkájában felsorolván a létezett Konviktusok számát, azt mondja általában: . . . . „Nem kicsinyelhető szolgálatot tettek a kath. Konviktusok a hazai nemesség képzése körül. Apróra szabályozott, majdnem mechanikusnak mondható rendtartásuk nevelő hatása abban az irányban nem vonható kétségbe, hogy az életszokások ildomos külsőségeit, a tekintély tiszteletét, az engedelmességet, a rendszeretetet, de mindenek fölött a vallásosságot gyökerezhették meg azifjakban; tanulmányi tekintetben pedig az iskolai tanítás egyoldalii körén к i V ii 1 a1 к a 1 m a t a d t а к о 1 у társadalmi ügyességek és életre való ismeretek elsajátitására, melyeket, mint az előkelő nevelés kellékeit, akkoriban már mind sürgetőbben követelt meg a közvélemény a főúri köröktől s a köznemesség jobbjaitól. Hogy e nevelés oly kevéssé volt a szó igaz értelmében nemzeti, nem a Kon vi к tusok on, hanem a kormányzat irányán és a kor szellemén mült. Ezen iránynak, ezen szelllemnek mértéke szerint a kath. Konviktusok megfeleltek az eléjük tűzött föladatnak. Amit kívántak tőlük, legjobb tehetségek szerint megtették.“

Az ifjúság nevelése mindenkor eszmény volt. A ki befoly az ifjúság nevelésére, azé a jövő. Ezen eszmény felé törekvés arányában alakul az emberiség jóléte. Nálunk éppúgy mint Európában mindenütt a közoktatás ügye nevelési irányban nagy változáson- megy át. Ausztriában Károly és Mária Terézia alatt kezd a nevelés politikai fontossága kiemelkedni és az oktatásügy nevelői iránya is érvényesülni.

Ausztria ezen, újabban rendezett oktatásügye elhatározó befolyással volt hazánk tanügyi állapotaira is. Amint Mária Terézia a kath. állam jogkörébe vonja az egész oktatás- és nevelésügyet és nagy szabású állami tanügyi munkásságot fejtet ki kormányával:« úgy hazánk tanügyi igazgatásában is ő alkot új korszakot. Ezen új tanügyi és köznevelési korszakot egy kis átmenet előzi meg hazánkban, mintegy előkisérlet; ez az úgynevezett Barkóezy Primás-féle provisorium vagy Protectoratus. A magyarországi közoktatás igazgatása és irányítása Mária Terézia királynő által, 1761—1765 Barkóezy prímás kezébe volt letéve: „magyar királyságunkban és kapcsolt részeiben az összes nyilvános tanulmányok véd-