Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1897
20 nálánál sokkal könnyebb aether és levegő közepette, Lucretius igen szellemes feleletet ád. Azért marad meg a föld a mindenség közepében, mert súlya fokozatosan kiseb- bedik és alsó felületén egy más természet van, a mely szorosan összefügg a föld fölött elterülő levegővel. evanescere paullatim et decrescere pondus convenit (terrae), atque aliam naturam supter habere ex ineunte aevo coniunctam atque uniter aptam partibus aeriis mundi quibus insita vivit. 5,535—8. így azután organicus egész létesül és egyik rész épp oly kevésbbé húzza le a másikat, mint testünk egyik tagja nem húzza le annak más tagját. Hasonló a lélek működése, a mely daczára könnyű voltának föntartja és mozgásba hozza a nehéz testet. Lucretius a földet a mindenség java részének tartja és nem is kísérli meg a nap vagy a hold nagyságát megállapítani. nec nimio solis maior rota nec minor ardor esse potest, nostris quam sensibus esse videtur 5. 564 — 5, Hasonlóan a csillagok is vagy akkorák, mint a mekkoráknak látszanak, vagy kevéssel nagyobbak — vagy éppen kissebbek! scire licet perquam pauxillo posse minores esse vel exigua maioris parte brevique. 5, 590—1. Lucretius földünkön kívül még más világokat is tételez föl különféle ember és állatfajokkal. Vájjon a mi vi- láguuk-e a legtökéletesebb, arra a kérdésre nem ád feleletet: necesse et confiteare esse alios aliis terrarum in partibus orbis et varias hominum gentis et saecla ferarum. 2, 1074—6. Az élőlények létrejöttét nagy könnyűséggel magyarázza. Hiszen most is látjuk, hogy a nap heve rothadó anyagokból férgeket hiv elő. Hasonlóképpen termé a föld fiatal korában a hatalmasabb élőlényeket is. Előbb füvet, fákat nevelt — majd tojásokat hozott létre, a melyekből