Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1895

5

a fönnmaradás feltételeiről. Keresniük kellett a közös alapot, melyen Nyugat népeivel párhuzamosan tovább élhetnek. Ily közös alapul pedig a kereszténység kínálkozott.

A kereszténység által való újjászületése nemzetünknek múlhatatlan érdek volt a fönnmaradásra 955 ben Augsburg mellett a nyugati császárság, 970-ben a görög császárság veri tönkre a kalandozókat és mind szükebb körre szorul össze a világ a pogány magyarság számára Még a bolgár, morva és cseh népek is e két császárság védőszárnyai alá húzódnak s alkalomadtán készek a magyar népet kiirtó harczokban részt venni. A nemzetnél itthon meglazul a családi élet, a közerkölcs fő alapja. A folytonos katonáskodás féktelenné teszi még a művelt népeket is, egy pogányt pedig ép a szétzüllésre juttat. Még ha egy vallása, egy nyelve és története lett volna is a magyar seregnek, az ilyen élet még akkor is szétbomlasztaná a nemzeti önállóságot, hát még így, midőn a kunok, bessenyők, izmaeliták s a többi „megszámlálhatlau szövetségesek“ mindannyian uj erkölcsöset vagy erkölcstelenségeket hoztak magukkal, melyek a közös műveltségre és vallásra — seregben és családban — egyaránt bomlasztólag hatottak. És mennél tovább tart a kalandozás, annál nagyobb volt a föloszlással fenyegető veszély is Meg kellett lazulni még a fejedelmi hatalomnak is. A kalandozások uj és uj vezéreket emelnek föl, kik mint törzsfőnökök és hadseregek urai a fejedelmi hatalomtól elszakadtak. Ez pedig kétszeres veszed dmet képezett akkor, midőn Nyugat- és Kelet-Európa császárai ép erőhöz jutnak hatalomban, tekintélyben egyaránt. Nem is említve, hogy a mi a magyarnak eddig fő ereje volt, a hadi taktika, már a germánok hadászatába is átment s Augsburg megmutatta, hogy még egy ily csata, s a magyar nemzet az avarok sorsára jut Ez a csata kiábrándította a magyart azon szittya hitből is, hogy neki uralkodnia kell a többi ember fölött ezen és a más vilá-