Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1894

Jézus társaságának föl őszi atásával tanárok nélkül ma­radt a nagyszombati gimnázium és egyetem, azonkívül az országban vagy 30 gimnázium. A tanárhiányt úgy igye­keztek pótolni, hogy az egyházmegyei papok közül, vala­mint a volt jezsuitákból többeket kineveztek Az egyetem Budára került; a gimnázium helyéül az orvosi tudományok épületét (most invalidusok kórháza) je­lölték ki Innen II. József rendeletére 1784-ben a trini- táriusok kolostorába (most a jezsuitáké) költözött át.1) Hat világi tanár tanított egy igazgató vezetése alatt. Az igaz­gató egy ideig ex-jezsuita volt. Az egyetem nagy épületeit katonai czélokra vették át és most is azokra szolgálnak. Mint láttuk, II. József császár a konviktus épületét s arra szánta Sőt egy ideig a „Rubrorum“ és az „ Adalbertinum“ is katonai helyiségek voltak. Az egyetemi épületekért századunk elején küzdött az esztergomi főkáptalan, a melynek joga és kötelessége volt azokról az épületekről gondoskodni, a melyek eredeti czéljaikra nem használtatván, egyházmegyei birtokokká váltak. A káptalan szemináriumot akart elhelyezni a nagy épületekben, de az a tény, hogy rokkant katonákat szállá­soltak el bennük, nagy akadályokat gördített a káptalan útjába. A város levéltárában levő okiratok szerint a pörös ügyben Ferencz császár és király vegyes bizottságot kül­dött ki és a bizottság elismerte a káptalan jogát, de a király kifejezett kivánata szerint nem a jog, hanem a mél­tányosság volt az irányadó ebben az ügyben: felét át akarták engedni a káptalannak, felét pedig az invali­') Lásd Szuppan idézett müvét.

Next

/
Thumbnails
Contents