Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1893

1192-ben a magyar egyházakat a pápai kincstár re« szere megadóztatja.1)

1198- ban Imre királyt, mert a váczi püskököt megsértette, nyilvános elégtételre kényszeríti.2)

1199- ben vonakodik elfogadni a spalatoiak által megválasztott s Imre által megerősített érseket3)

III. Incze az, aki Imre és Endre között bíráskodik ; ő az, aki Imrét keresztes hadjáratra ösztönzi, Sváb Fülöp ellen pedig harczba viszi; ő, aki engedelmet ád Imrének fia koronázására; ő az, akinek kívánságára Imre délen a patarenusok és bognmilek megtérítésével foglalkozik.*) II. Endre alatt ebbeli funkcziója bö anyagot birt már az ország különleges bajaiban is, de Fessler* 5) ép e királyunknál jegyzi meg, hogy „seine zahlreichen Sendbriefe sind zugleich Zeugnisse, dass er keinen Fürsten mit so vieler Bescheidenheit und Aufmerksamkeit, kein Volk mit so vieler Anständigkeit und Achtung behandelt hat, wie die Ungern und ihre Könige.“ Incze utódai III. Honorius és IX. Gergely szintén folytatták e szerepet Endrével szemben s ennek kérelmei, hogy jogait és jövedelmeit a rabló föurak és a pápai juriszdikczió alá tartozó egyháziaktól függetlenül élvezhesse, számtalan levélben nyernek meghallgatást.6) Hogy milyenek voltak közállapotaink s hogy a pápaság ezekben mennyire jótékony befolyást gyakorolt, arra nézve Fessler7) jellemzőleg említi, hogy „es ist zu bewundern, das die Päpste über solche Fürsten nicht melireres wagten.“ Pedig eleget mertek. Már III. Incze szóba hozza a király kinevezés jogát,8) III. Honorius pedig

*) L Fessler id. m. II. 241 1.

5) Péterfy: Concilia rom. cath. in regno Hung. Pozsony, 1841. 84 lap.

3) Thomas Archidiac. Hist. Saloi it. c. 24.

4) L. Katona: Hist. Reg. Tom. IV. 625 stb. 1.

5) Id m. II. 764 1.

6) Sokat közöl ezek közül Raynald: Annales Eccl. az 1230-as évekhez.

?) Id. m. 775 1.

8) Péterfy: Concil. I. 67 1.