Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1893

megaláztatásával kárpótolja. III. Incze (1198—1216) általános uralmat gyakorol minden irányban. Németországtól elvágja a Barbarossa által annyi fáradsággal létre hozott délitáliai kapcsolatot, Welf Ottót császárrá teszi, majd megbuktatja. Angolországban megalázkodásra kényszeríti Földnélküli Jánost, Francziaországban Ingeborg királynőt visszafogadtatja Fülöp Ágost királylyal, a Pyrenei félszigeten a tolosai győzelemre segíti a kereszténységet. Mint az egyház feje kiirtja a franczia eretnekséget, keresztes hadjáratot indit keletre, uj szerzetes rendeket alapit, behozza az inquisitiót. így áll ö „a szegények, özvegyek és árvák atyja“ mint a Mindenható földi helytartója államok és királyok felett, érvényre juttatva mindazt, amire őt a Dogmatika és a Corpus Juris Canonici feljogosítja. De az ő halálával a pápaság hatalma is lefelé indul. A negyedik keresztes hadjárat után Európa szelleme nem oly engedelmes többé. IX. Gergely (1227—1241) mindent elkövet ugyan, hogy a pápaság előbbi poziczióját megtartsa s tönkre is teszi a Hohenstaufokat, de az ő küzdelmébe már belevegyülnek az antichristus és impostor jelszavak, melyek hangosan figyelmeztetnek a pápai főhatalom tekintélyének mindinkább alászálló mértékére.1) E sülyedés közelebbi ismertetését azonban két okból kell hátrább adnunk. Először mert a fentebbiekkel kapcsolatban előbb a pápaság és Magyarország viszonyát akarjuk röviden ismertetni, másodszor pedig mert előre akarjuk bocsátani azon körülményeket, melyek a keresztes hadjáratokból kifolyólag a pápai fóhatalom bukásának természetszerű magyarázatát képezik.

Magyarországot illetőleg azon középkori eljárás, hogy a pápa az egyes országokban még világi ügyekre nézve

>) E küzdelmekre vonatk. legjobb müvek: Gieseb recht: Gesch. der deutsch. Kaiserzeit. Braunschweig, 1879 és Kaum er: Gesch. der Hohenstaufen id. m.

64