Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1893
Б 2 УН. Gergely, a kereszténység szellemében teljesen reformált társadalom s szerzetes társainak minden harczra kész közreműködése mellett, miként provokálja a császári hatalmat az investitura harczba és a pápaság miként kerül ki abból a császári hatalom fölébe. E liarcz folytatásául a pápaság a szt. Föld birtoka fölötti tusára vállalkozik, vagyis harczba indítja a kereszténységet a mohamedanis- mus ellen. Európa láttuk, mint egy ember kél föl, hogy hitbuzgóságáról fényes bizonyságot szolgáltasson, a pogá- nyokat pedig, ha már meg nem térítheti, kiirtsa keleten is. А XII. és XIII. században meg-meg újuló hadjáratok, szintén tudjuk, sikertelenek maradtak. A kereszténység a hitnek erejével akarta azt megoldani, ami csak politikai és legfó'kép katonai utón vezethetett czélhoz. Még igy is örökké szép példáját nyújtja az eszményi törekvésnek, de ennél többet aztán az elérni kívánt sikerre nézve nem is eredményezett. Mindazonáltal magára a pápaságra a keresztes hadjáratok világtörténeti jelentőségnek, mert ezek öt világtörténeti szerephez juttatták. A pápaság főhatalmának teljes érvényesülése, amint ö ezt annyi század óta előkészíti s folytonos küzdelemmel ápolja, a keresztes hadjáratok folyamán szembeszökő jelensége Európának. Hogy pedig e főhatalom és a keresztes hadjáratok között okozati összefüggés van, azt köny- nyii feltüntetni. A pápaság védnöksége alatt álló szerzetes és világi papság teremtette meg a hadjáratokra vezető szellemet, a pápaság a hadjáratok kezdeményezője, ő viszi, úgyszólván vezeti a seregeket, ő az egész vállalat feje. Szavával és pénzével ő karolja fel újra és újra az eszmét s erőt önt a csüggedőkbe.1) Azután egyháziak voltak a czélok, miket a keresztesek elérni akartak, egyházi volt az egész keresztény világ, melynek egységében a nemzetiség *) *) V. öi Bftnke; WeJtgesch. IX, Theü 2 Aptli, $2. -9$ J,
