Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1893

33

szert tenni, mint fegyverrel s az arabokkal elért ebbeli szerződések alkalmat szolgáltatnak nekik arra, bogy az eddigi vallási türelmetlenség helyett a békés megtérés és munkálkodás terére lépjenek. De ez már a keresztes hadjáratok eredményéhez tartozik.1) Itt a sikertelenség okait kívántuk feltüntetni, melyek nem önállóan, egyes hadjáratoknál külön, hanem úgyszólván mindegyiknél összesen működtek. Legutoljára a vallásosság megfogyatkozását említettük s nem ok nélkül. Hisz ha az események egymásra való hatásán gondolkozunk, azt látjuk, hogy ugyanazon okok, melyek a hadjáratok sikertelenségét eredményezték, egyúttal okokul hozhatók fel a vallásos szellem megváltozására is és viszont. A kiábrándulás, a szégyen, a veszteségek, elcsüggesztették az embereket, mig másrészről az aszketizmus nem őrzi meg szellemét, midőn képviselői kimozdulnak körükből s egészen ismeretlen, más vallású néppel lépnek érintkezésbe.

De mindez csak negativ oldala a keresztes hadjáratoknak, mely hogy nem sok vigasztalást tartalmaz, láttuk. Innét van, hogy akik egyoldalulag ítélik meg e hadjáratokat, azok csak csúfos kudarczát látják benne a középkori elfogult egyoldalúságnak, de akik az alább következő positiv eredmények fölött elfogulatlanul ítélni tudnak, azok a keresztes hadjáratok világtörténelmi jelentőségét sem fogják tagadhatni. Igaz, hogy az eredetileg kitűzött czélt úgyszólván csak pillanatra érték el, de nem is erre helyezzük mi a fősúlyt. Előttünk a keresztes hadjáratokban legjobban imponál az az általános erkölcsi erő, melynek kétszázados szakadatlan működése tagadhatlanul végig vonul az összes hadjáratokon. A szellem, mely a keresztesek ezreit harczba viszi, lelkesülten lép a cselekvés mezejére, ha elüttetik is eredetileg kijelölt működésé- *)

*) Wilken: Gesch. der Kreuzzüge nach morgen u, abendländischen Berichten Leipzig 1802-32 hét kötetben.

9