Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1893

folytán Magyarország később nem bírt ellenállni a török támadásoknak és ránk több százados, magukra pedig máig tartó bajokat zúdítottak. Magyarország eme világtörténeti jelentőségében bírjuk egyúttal kárpótlását is annak, hogy a keresztes hadjáratokban különös aktiv szerepet nem vitt.

Megfelelt ö ebbeli lovagias és keresztény kötelességének más időkben, más pogány népekkel vívott harczai- val és aki csak futólag ismeri is hazánk történetét, lelkesedve gondol ez irányú működésére.1) De nincs szükségünk még e kárpótlás feltüntetésére sem. A középkori pápaság uralma Európában hogy hagyhatta volna figyelmen kívül a magyar nemzetet, melyet oly speciálisán védelmezett a német császárok ellen ? Magyarország hogy maradhatott volna közönyös a pápaság és a kereszténység ily egységes vállalkozásával szemben, melynek legnagyobb csapatai hazánkon vonultak keresztül ? A szives fogadás, a békés átvonulás megkönnyítése, az élelemről való figyelmes gondoskodás, mint azt mutatják, hogy Magyarország keresztény lovagias szelleme Nyugat-Európa niveau-ján állott. Nem is az ő hibája, hogy nemzeti hadjáratot csak oly későn vezethetett. Külső háborúi, trónkövetelői, a keleti és nyugati császárszág részéről soká fenyegető veszedelem elég gondot okoztak királyainknak és elhúzódnak egész

III. Béla uralkodásáig (1173 —1196), s már tehet fogadalmat egy magyar keresztes hadjáratra és ha nem is válthatta be, hátrahagyja a költségeket rá és Endre fiának kötelességévé teszi megvalósitani az apa tervét II. Endre királyunk, tudjuk, kénytelen kelletlen, a pápa parancsaira, felvette ugyan a keresztet, de hadjárata méltán sorolható a „kisebbek“ közé. Inkább keleti kirándulás volt ez,

5) Hazai kútfőink közül csak Thuróczy (Chronica HuDg. TI. r. LX. fej.) foglalkozik a kér. háb. elbeszélésével, de 8 is csak fogyatékosán. Bonfini (Kerum Hung. Decad. Basileae 1543 decad. II 1. V.) Thuróczyt regisztrálja itt-ott kiéle- sitve a „német“ ellenszenvet.