Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1892

lg

is láttam egy szép törzset a budapesti füvészkert melegházában virágozni. Hatalmas kocsánt hajtott, a mely ezer, meg ezer kisebb virágból álló koronát viselt a tetején.

A virágok nem szoktak a napnak bármely szakában nyílni, hanem inkább reggel és estefelé. Nálunk különösen déli 12 órától esti 6-ig nem nyílik virág. Linné és Kerner az összegyűjtött adatok alapján virágzási órákat állítottak egybe.

A virágzás tartamára nézve igen eltérők az egyes növények. Némelyek virágzása csak 3 óráig tart, másoké 80 napra terjed. A legrövidebb virágzási idejűek közé tartozik a hibiscus. Általában véve elmondhatjuk, hogy a virágzás tartama attól függ, hogy több vagy kevesebb porzója van e a virágnak s így könnyebb vagy nehezebb e a megtermékenyítés. A mely virágoknak több porzójuk van, azok rendesen hamarabb elviritanak, — mig ellenben a kevés porzóval bírók rendszerint tartósabbak.

Lássunk nehány példát a virágzás tartamára nézve:

1 napig sem tartanak:

Hibiscus, tradescantia, homoki iris, gémorr.

2 napig tartanak:

Réti gólyaorr, mák, rózsák, mezei mustár.

3 napig virítanak:

Jerikói Ion ez, tej oltó fű.

4 napig:

Piros mécsvirág.

10 napig:

Cyclamen Europaeum.

40 napig:

Cypripedium (czipőczim).

80 napig:

Odontoglossum Rossi.

A virágnak — bármennyire szép szine és kecses alakja legyen is — végre is az a rendeltetése, hogy a növényfajta fenma- radását eszközölje. „Növekedjetek és sokasodjatok“ — ebben áll