Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1891

A Balaton és partvidéke,

különösen talajviszonyok és művelés szempontjából.

Szép dolog földünk megismerése végett külföldön, vagy idegen földrészeken utazni, de reánk nézve Ázsia vagy Amerika beutazásánál mindenesetre elö'bbvaló hazánk ismerete, a miben pedig bevallva az igazat — még eléggé hátra vagyunk. Szolgáljon e kisérlet különösen az ifjúságnak buzdításul ilyféle tanulmányokra és majd kutatásokra is s haladjon előbbre hazánk megismerése.

A Balaton szép tavát és partjait tanulmányoztam s e tanulmány eredményeit foglalom össze röviden, nem mintha ezáltal a mi saját környékünk ismeretét nem tartanám kötelességnek, hanem főleg azért, mert kedvező viszonyok utaltak a Balaton hosszabb tanulmányozására s az eredménynyel — bár még hiányos — számolni akarok, mert ezen téren egy tudományos bizottság — több eszközzel és idővel, mint én — megkezdte sikeres kutatásait.

Beszéljünk először számokban. A Balaton tavának területét Hunfalvi G90 km2-re teszi, Sziklay János dr. planimeter mérései alapján 703 km2-et vesz fel s úgy magyarázza, hogy Hunfalvy nem vette fel a Kis Balatont, mely 13 km2. Az osztrák irók 640—650 km2-re teszik a Balaton területét. — Magam planimeterrel mértem az 1.75,000 méretű katonai térképen s igy a Balaton víztükrét gondos mérés után 671-7 km2-nek találtam. De a papirnak száradása által való összehúzódását tekintetbe véve, még 91 km2-et adtam hozzá s igy a Balaton tava területét 690 8 km2-nek találtam. A Balaton tava vizteriiletét pedig; vagyis azon területet, melyről a viz a Balatonba ömlik: 4735 25 km2-nek találtam. A tó tükrével együtt 5416*15 km2.

A Balaton tükrének tengerszinfólötti magasságát különbözőképen Veszik; a katonai térkép körülbelül 106 métert tüntet fel.

1*