Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1891

latont. Ezen hegységben ered a Hévíz is, mely azonban a kis Balatonba szakad.

A délkeleti partvidék egészen más jeliemu. Ide soroztuk a kenéséi szakadékos partokat is, a melyek a Balatonnak régi magasabb vízállását jelezve, egyhangúan vonulnak Siófok közeiéig alig egy helyen szakítva meg cgy-egy kis darabon. E szakadék alatt igen keskeny szegélyt képez a közvetlen partvidék s több a Balatonról nem is tűnik szemünkbe. Siótok tájától a Balaton partja azon hullámzatos dombvidékhez tartozik, mely Somogy-, Tolna-, Veszprém-, Fehér- és Zala-, valamint Vas megyére is kiterjed. Nagyobb magasság nem tűnik szemünkbe s leginkább kiválik a tó partján levő Fonyódi hegy, melynek tetején a bazalt is ismétlődik, utalva a szemben lévő partra s talán azon nagy erőkre, melyek attól elválasztván, a Balaton medrének alapját vetteték meg. Siófoktól Fonyódig több dombsor húzódik s kivált Szántód, Lelle, Szőllős- Györök; Lengyeltóti, Öreglak és Sárd táján tűnnek szembe a magasabb földhullámok. Fonyódon túl Balaton Berényig mocsáros lapályterül el, mely „nagy berek“ neve alatt ismeretes. A Balaton déli sarkát ismét jobban megközelitik a Koppány melléki dombok. A Kis Balaton mellékét s a rövid nyugati partot szélesebb sikság környezi s azontúl a dombvidék tűnik fel, de ismét megszakítva a Zala folyó medrétől.

Ezen parton a Balatontól kiszakad a Sió vize, mely mint tudjuk, szerződésileg megállapított 0 ponttal bir. A Balaton vizterülete jó messze nyúlik délfelé, de innen kevés vizet nyer a mocsarak és homokos síkságok miatt. Itt 9 nagyobb s 11 kisebb patak ömlik a Balatonba. Legnagyobb azután a Kis-Balatonba ömlő Zala folyó, mely a stájer határ közelében ered s egyideig nyugat-keleti irányú, majd észak-délivé változik s végül egy kanyarulattal beszakad a Kis-Balatonba. Bolgár Mihály oly nagy fontosságot tulajdonit a Zalának, hogy a Balatont a Zala kibővült medrének tartja. Ez azonban, a Zala csekély vízmennyiségét tekintve nem valósziníí. A zalán fölül szakad be a Bakonyból eredő Héviz is.

Ügy egyik, mint a másik part vizmedreit vizsgálva, nagyon szembetűnő az, hogy általános irányuk észak-nyugat-délkeleti, közel áll az észak-délihez, a mi talán a hegységekben ily irányú hasadásokkal áll összefüggésben.