Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1890
14 Az egyházak mííizléses díszítése körüli alkotásai között még fölemlítendők: a „Bakács kápolnának“ eredeti fényébe való visszaállítása nyolczezer frt. költséggel; ugyancsak a Basilikában levő szt. István kápolnát tízezer írton; az érsekujvári templomot huszonhatezer írton; a pozsonyi koronázó templom stylszerű restaurátiójálioz tízezer írttal járult s igy tovább. Egyéb nagy alkotásai a kér. tudomány és művészet föntar- tására, terjesztésére és az ezekkel való kér. művelődés emelésére czélzók. Ezen irányban megemlítendők első sorban azon irodalmi müvek, melyek az ő magas parancsára és költségén jöttek létre. Úgymint az esztergomi főegyház kincseinek műtörténelmi leírása, illustrált diszmű amateur kiadásban, számozott példányokban, szerkesztve Dr. Dankó József kanonok által. Továbbá Dr. Knauz Nándor történetíró tollából: „Monumenta Ecclesiae S trig о ni ensis.“ Az Esztergomi főegyház története okmányokban föltüntetve és alapos értekezésekkel kisérve. Továbbá „Az esztergomi egyházmegye papjainak története.“ Nagyobb szabású alkotásai sorában kitűnő helyet foglal el a „Simor-köny vtár“, mely hires és nagyon becses unicumok-on, ősnyomtatványokon, diszmtiveken kívül a tudomány minden ágából tartalmazza a legkitűnőbb müveket és az irodalmak legszebb disz- müveit. Az egész könyvtár könyvjegyzéket összeállította és jól szerkesztve kiadta Sujánszky Antal kanonok 1887-ben ily czim alatt: „Catalogus Bibliothecae Joannis Card. Simor.“ Tartalmaz pedig ezen, az érseki palotában egészen modern berendezésű állványokon elhelyezett Simor-könytár 40 ezer kötetet. Méltán sorakozik mellé a szintén általa alapított, nemes szenvedéllyel gyűjtött és az érseki palotában elhelyezett „Simor-muzeum“ és „Simor-képtár“. Erre nézve maga még életében úgy rendelkezett, hogy ezen könyvtárból, képtárból, régiségekből, egyházi szerek és fegyverekből álló keresztény múzeum (melyet Simor-muzeumnak a közvélemény nevezett el) az esztergomi főszékesegyház kizárólagos és elidegeníthetlen tulajdona legyen. Mint ilyet 1887. május 5-én főkáptalanával tartott gyűlésben annak örök gondozására bízta és kijelentette, hogy „az általam gyűjtött és ezen érseki palotának megfelelő helyiségeiben elhelyezett tudományos könyvtár, képtár,
