Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1889
26 nak szabályos alakot rendelt, vagy pedig már megszilárdulva és szabálytalanul kiképződve azt tárja elénk, hogy ö is kódolt volna a törvénynek, de mivel tehetetlen anyag: nem volt módjában elhárítani az eléje gördült akadályokat. Mennyi törvény van megtartva csak az ablakra fagyott jégvirágoknál, vagy a sűrűén hulló hópelyheknél. Mily tömkelegbe jutunk, ha ezeknek szabályosan képződött testecskéit vizsgáljuk, melyek a rendszerek közül sajátjukat föltalálva, a lap-párhuzamosság, — parameter-okszerűség, — symmetria, — tengely változás, — kombiná- cziói következetesség, — élszög állandóság törvényei szerint viz- cseppeknek gördülékeny parányáiból állottak elő és most kristály- alakjuknak megfelelő' fényben csillognak-villognak. E tömkeleg, e labyrinth valódi iitvesztő lehetne az emberi elmére nézve és meg kell vallanunk, hogy elménk szikrája ennek csak egy részét képes bevilágítani, míg az egész annak hatalmában van, kinek elméjében öröktől fogva létezett e dolgok képe s a ki ez élettelen alakoknak létet és a léttel együtt törvényt adott. О az, kiről igy énekelnek Madách angyalai: „ő az erő, tudás, gyönyör egésze, Készünk csak az árny, melyet ránk vetett, Imádjuk Őt a végtelen kegyért, hogy Fényében ily osztályrészt engedett.“ Horváth Zoltán.
