Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1889

ennek változása adja a piramis-sorozatot, mely rüvidebb és fokozatosan növekvő négyzetes piramisokból áll.

Ha most e fokozatban egyet fölveszünk egységül, akkor úgy találjuk, lívgy a többiek az ásványországban nem képződhetnek tetszés szerinti hosszasággal, hanem csak úgy, hogy az egységhez viszonyítva mindig véges (rationalis) mennyiséget alkotnak. Lehet például e sorozat ilyen: 7*, 7a, 3A, 1, 3/2, 2, 3 stb. de minden — esetre olyan szám, mely az egységül fölvett törzsidomnak vagy hányadosa vagy szorzata. De végezhetetlen (irrationalis) szám, vagyis olyan, mely sem nem hányadosa, sem nem szorzata a törzsidom értékének, — nem fordulhat elő a sorozatban.

Vegyünk fel oly törzsidomot, melynél két parameter-érték változhatik pl. a rhombos rendszernél. Itt a paraméterek ily arányban állanak egymással: a: b: c.

Tegyük fel, hogy a változatlan marad, mig b és c növekednek. Ezen esetben igy fejezhető ki a növekedés fokozata:

Í9

a:

m b:

n

c

a:

m, b:

n,

c

a:

m„ b:

n„

c stb.

valamint n.

n'

, n‘‘ fejezik ki a növekedés

mennyiségét, tehát ezen mennyiségre vonatkozik a törvény, vagyis ezen mennyiségeknek okvetetlenül véges számoknak kell lenniük.

Miután a paraméterektől függ a kristályok határlapjainak helyzete, ennélfogva ezen törvény korlátok közé szorítja a kristályok képződését.

Ezen törvény, mely minden kristályalakra nézve érvényes: nagyonis érthetően tudtunkra adja, hogy nem véletlenül, nem akármifélé módon képződhetik valamely kristályalak, hanem csakis meghatározott módon.

Ha a kristályosodott anyag önkényíileg, véletlenül alakulhatna: akkor ezen szabályszerűségről szó sem lehetne, miután rend nem létezik ott, a hol nincs rendező. De ezen kristályalakok képződése határozott törvények szerint megy végbe, mert a paraméterek nem lehetnek tetszésszerinti mennyiségek. Azért is e2en szabályszerűség és rend olyan rendezőt tételez fel, a ki képes volt az anyagot saját akaratának alávetni, hogy az anyag az ő tervei szerint képződ2*