Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1887
XL (iS Teljes meggyőződéssel állok a gymnasíumi tanároknak „köreikben“ megvitatott és legtöbbek által elfogadott álláspontjára, miszerint: a gymnasinmi önképzőkörök szükségesek, tehát hasznosak is, az ifjnság számára: lélektani, didaktikai és működési takarékosság szempontjából. Csak legyen a felügyelet szigorú és teljes, és az önképzőkörök ügye ne tekintessék tisztán a magyar nyelv és irodalom tanára magánügyének, hanem a tanítás és nevelés segédeszközének. És vajha — az önképzőkörök ügye mint minden középiskolai ügy, minél előhb az egyöntetűség stádiumába lépjen. Osztom azon nézetet, hogy az Önképzőkör működése, helyesen vezetve jó átmenetet eszközöl az ifjúnak a szabadabb egyetemi tanulmányokra és öntevékenységre. Az iskola nagyon uniformál; az Individualismus, a korán ébredző specialis hajlamok, az önmunkálkodási kedv legczélszerűbben az önképzőkörben érvényesülhetnek ; különösen a kiterjedtebb olvasottságra szükségesek; és ezek jobban biztosítják mindennél a fiúkban az ideálisabb törekvéseket. Sokan kapták már magasabb irodalmi fajok művelésére éppen az önképzőkörben az első impulsust. Aki az önképzőkörök ellen van, a magyar irodalomtörténet fejlődési viszonyait nem ismeri. A legszebb plaidoyer az önképzőkörök mellett éppen a magyar irodalom története. Nem is késik Toldy Ferencz, írod. történetünk halhatatlan érdemű búvára, e momentumokat munkájában mindannyiszor kiemelni ............. Körünkbe a tanév elején 151 tag iratkozott be, közöttük működő 52 és pártoló 99. A szept. 15. tartott alakuló gyűlésen a tisztikar a következőképen alakult meg: I. alelnök: Prágai József, VIII. o.; II. alelnök: Zahl- bruckner Ágost, VII. o.; titkár: Szporny Jánоs, VIII. o.; főjegyző: Szarnék Károly, VIII. o.; aljegyző: Zahoránszky János, VII. o.; pénztáros: Miklós Ferencz, VIII. o.; pénztári ellenőr: Stumpf Lajos, VII. о.; főkönyvtárnok: Markovics Iván, VIII. о.; alkonyvtárnok: Hoffmann Lajos, VII. o. 4