Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1884
182 1. A nagyszombati Takarékpénztár, mely az egylet czéljaira ez évben 50 frt. adományozott; mely összegért fogadja e helyütt is az ifjúság hálás köszönetét. 2. Тек. Wrchovszky Károly alkapitány úr, ki a körnek egy diszmüvet ajándékozott 5 frt előf. áron ; fogadja mélyen érzett köszönetünket. Ezekben az 1884/5. tanév alatt lefolyt önképzőköri működésről röviden számot adván, nem tehetem, hogy ne hangsúlyozzam e helyütt ismét, amit már több ízben tettem, azok számára, kik az ifjúság ebbeli működését ne talán kicsinyelnék : hogy egyedüli törekvésem oda hatni, miszerint ifjúságunk a magyar nyelvet hiba nélkül irja és beszélje! Társadalmitörvénynyé kell ezt emelni Magyarországban; és mielőtt a közéletben ezt egy akarattal követelnők, és kimondanék amint kell, hogy: „M a gyarországon művelt embert nevére csak az tarthat igényt, ki magyarul hiba nélkül ír és beszél,“ mindenesetre az iskolában követeljük ezt meg szigorúan és legyünk rajta létesítésén gyakorlati utón is, milyenek az isk. önképzőkörök. A francziák nyelvüket a modern nyelvek legtökéletesebbjévé hasonló módszer segélyével tették, sőt ezen az utón oly messzire mennek, mondja egy magyar iró, — hogy náluk doctrin ának (tantárgyak tantárgyának) : a franczia nyelv tekintetik; és valaki fölött mondható legkíméletlenebb megjegyzés igy hangzik még ma is: il ne sait pas son fran9ais — még nyelvét sem tudja? .... Ily felfogáshoz az ifjút már a gymnásiumban kell szoktatni és különösen az önképzőkörök működésének keretében, és még különösebben oly vidékeken, mint a nagyszombati is, hol egyedüli magyarositó intézmény, az állameszmét föntartó irányban: az iskola! .... Zárom egyletünk jelszavával: „Hass, alkoss, gyarapíts s a Haza fényre derül!“ KŐHALMI-KLIMSTEIN-JÓZSEF, a magyar Írod. tanára.
