Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1880
44 VI. osztály. 1. A dráma fogalma és tárgya. Mi külömbség van a drámai cselekvény és az epikai esemény között? Coriolanus jelleme az I. felvonásból rajzolva. 2. Coriolanus ez. tragoedia II. felvonásának tartalma. 3. Fejtessék ki Coriolanus jelleme, amint az a III. felvonásból tanulmányozható. 4. Coriolanus ez. tragoedia méltatása egészben, szerkezetileg és széptani- lag. Különös tekintettel a főbb jellemek fejlődésére és a patheticus helyekre. 6. A görög és római nép történetirása párhuzamba állítva, amint az a két népnél fejlődött. Értekezés. 6. Mily érvekkel kell a szónoki előadásban élni, ha azt akarjuk, hogy beszédünk biztos meggyőződést eszközöljön ? 7. Minő érvénye van a szónoki beszédben az elméleti szabályoknak, melyek a szónoki beszéd bevezetése, tárgyalása és befejezése részleteire vonatkoznak ? Mi szerepük van a szónoki beszédben a bevezetés-, tárgyalás- és befejezésnek? 8. Tiszteljed atyádat és anyádat, hogy hosszú életű lehess a földön. De- calog. Szónoki beszéd. 9. A próza és költészet közötti különbség. Értekezés egy föladott vázlat keretében. Tanár : К limitéin. VII. osztály. 1. Isten léte s gondviselése, valamint az ö mindenhatóságán való meg- nyugvás, Berzsenyinek „Fohászkodás1' czimü ódája alapján feltüntetve. 2. Öszszel. Költői leírás. 3. Vörösmarty „Zalán futása“ czimü hőskölteményének bevezetése prózában. 4. A hősköltemény jellemzése, valamely szabadon választott hősköltemény alapján feltüntetve. 6. Arany J. „Ágnes asszony“ czimü balladájának széptani elemzése. 6. Levél egy fiatal művészhez. Költemény. 7. A népdalok irodalomtörténeti jelentősége. 8. és 9. Grnómák és epigrammák. Tanár: Vadász. VIII. osztály. 1. Árpád jellemzése. Á mondák szálaiból összeállítva. Jellemrajz. 2. А XVI. század költői irodalmának rövid áttekintése és méltatása. A szendröi névtelen „Szilágyi és Hajmásy“ ez. balladájának széptani méltatása.