Nagysomkut-Erdőd Vidéke, 1906 (1. évfolyam, 1-7. szám)
1906-06-09 / 6. szám
Nagysomkut, 1906. Junius 9. - 6-ik szám. Első évfolyam. u‘( Z NAGYSOMKUT ERDŐD VIDÉKÉ TÁRSADALMI, KÖZGAZDASÁGI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Előfizetési ára: Egész évre Fél évre . . 8 korona. 4 korona. Negyedévre . Egyes szám . . 2 korona, ára áOfiflér Hirdetések előre fizetendők. Felelős szerkesztő: APS AI JÁNOS. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL hova a lapot érdeklő közlemények és előfizetési dijak . küldendők: Nagysomkut, Kővár-utca 351. szám.- =--= Kéziratokat nem adunk vissza. --------Cs elekedjünk! Azt hiszem — ideje lesz, mert bizony csak ugv ni, magától — bár épületünk van s tanfelügyelőnk is megígérte a támogatást — polgári iskola Nagysomkuton nem lesz ... Hogy erre községünkben szükség van — elvitázhatatlan. Mert hiszen hány olyan szülő van csak itt is, ide sem számítva a vidéket, ki tudományos pályára adni gyermekét, mivel a rengeteg költséget ki nem bírja, nem tudja de már azért szeretné, ha gyermeke iparos is lesz — az elemi iskolában nyert tudománynál egy kicsit magasabb képzést nyerjen. Olyat, minőre a mindennapi éleiben szüksége van! Mert mi is a polgári iskola célja? Előkészíteni a növendékeket az életben szükséges, úgynevezett reál-tudománvokra. «/ így tehát igen alkalmas arra, hogy szegé n yebL pöípfrtáTsá mk ~gvef 1híekeP a már szinte nélkülözhetetlen általános, közhasznú ismereteket elsajátítsák; növendékeinknek befejezeti tudományt adjanak ... Hazánkban a tudomán}7osság túlteng. Az iparos, kereskedő, meg még a földmives osztály is, bizonyos fokú lenézésben részesül. De ez még nem olyan nagy baj; nagyobb az, hogy polgári iskola hiányában gymnasiumot tartván, megvetvén magukat — urak szeretnének lenni . . . Nemzetünk nem akkor lesz nagy, hatalmas, ha csekély, de nagy tudománvu férfiai lesznek, de akkor, ha polgárai minél nagyobb általános műveltséghez jutnak. Hogy hazánkban annyi iparos az értelmiségnek alacsony fokán áll, oka,' hogy keveset kapnak a népnevelésből. Nézzünk csak egy példát ... A gyermek elvégezte úgy, ahogy a 6 elemi osztályt. Az iparos iskolába kerül Ott hetenkint 2-szer —ugyan mond-_ ják meg—elsajátithalja-e ő'azt a műveltséget, melyre egv iparosnak a mai világban szüksége van? ügy -e, hogy nem ? . . . S hány van olyan, ki nem 6, de még négy elemi osztályt sem végzett? Aki az iparos iskolában kezdi az Írást, olvasást tanulni . . . S mondják meg, milyen iparosok lesznek az ilyenekből? Ily elemekkel versenyezni, előre menni-----magátóU^elődik p nem lehet. Hig yjék el — majdnem sir a lelkem az iparos iskolában létemkor, elgondolva, hogy ilyenekből lesz idővel hazánk* jövendő kereskedő, iparos osztálya . . . De mennyivel másképnézvén ki iparosaink, kereskedőink, ha a polgári iskola 4 osztályát elvégezve lépnének pályájukra!? Ezért óhájtjuk mi a polgári iskolát. Eddig még semmit sem tettünk. E mulasztást pótolnunk kell — még pedig sürgősen! Községünk s a vidék érdeke kívánja, hogy Nagysomkuton mielőbb polgári iskola legyen. Szeretném, ha a legközelebbi képviselő testületi gyűlés egv bizottságot választana, mely Nagykárolyban személyesen kérné fel uj főispánunkat a már olyan régen húzódó megyeház dolgában — mihamarább dönteni. Ugyanaz a bizottság aztán mindjárt megkérhetné vármegyénk derék tanfelügyelőjét is, tegye meg a szükséges lépéseket a vall. és közokt. Minisztériumnál. S képviselőnket, hogy az ügyet majd a Minisztériumban sürgesse . . . Tudomásom szerint semmi nem állja polgári iskolánk útját. Községünk pedig egy régi mulasztást pótolva, látni fogja nemcsak az erkölcsi haladást, de a vagyoni gyarapodást is. Ezeket óhajtottam e helyen a képviselő testületi tagok szives figyelmébe ajánlva — a gyűlés előtt elmondani. . . Tagosítsunk — ne tagosítsunk ? Hát bizony én csak azt mondom, hogy tagosítsunk. Tagadhatatlan, ha több helyen van valakinek a földje, egyik helyen elveri a jég — megmarad a másik, harmadik! negyedik helyen. De ezzel a kis előnvnyel szemben ej sok a tagositatlan birtok hátránya . . . Mert bármit is beszélünk, mégis csak jobb az, ha egy helyen van a gazda földje, Ha az a föld a határ különböző részeiben van, sokszor órajárásnyira egyik Egy forró nyári nap ... Itt hagy a tavasz nemsokára, Eljön- az ibolyák halála Egy forró nyári nap. . Leperzseli szenvedéllyel A fehér narcist szerte-széjjel Egy forró nyári nap, A jázmin bóditó illatja A gyöngyvirágot elhódítja Egy forró nyári nap. Bűbájos volt tavaszi álmom Ha eltűnik az lesz halálom - Egy forró, nyári nap.-------------------, Lyla. Fe lvilágosítás a „felvilágositás“-ról*) Azt hiszem nem létezik ma már felsőbb, vagy nem felsőbb leányiskola, amelynek növendékei elpirulnának, amikor a természetrajz- tanárnő az óra vége felé unottan kijelenti, hogy »áttérünk a következő madárra, — -a gólyára ! *) Fenti csikket azon megjegyzéssel hozzuk, hogy az okfejtés benne nem marad mindég hü a tárgyhoz, — néhol önmagával ellentmondón, de mégis jellemzésül, hogy ki-ki mikép vélekedik eez nagyon érdekes témáról, készséggel közöljük azt. Szerk. Hiszen a gólya-humbugról régen felvilágosította őket a mindenkinek hozzáférhető »Kis- EIclap«, vagy a cseléd, a melynék felvilágosításai sokkal drasztikusabban hatnak, mert sokkal gvöngédtelenebb módon történnek, mint az a legfelvilágosultabb ember előtt is kívánatos volna s hogy e felvilágosítások soha el nem maradnak, az bizonyos. Ezt akarják elkerülni a feministák. Az amúgy is clmaradhatlan »felvilágosítást* a cselédek kezéből az anyák kezébe áttenni. E lap legutóbbi számában dr Kovács Mór ur tollából megjelent cikknek köszönhetem az alkalmat, hogy bátor vagyok hozzászokni e témához', amelyhez igazán csak kezlvüs kézzel lehet nyúlni, hogy a prüdéria és a szabadosság két- felől felállított korlátáit, de ne is érintsük! A szellcmdus cikknek igen sok tételével egyetértek, hanem egyik-másik állítására nézve legyen szabad más szempontot is beállítanom. Először is az emberi méltóságot nem sérti, hanem éppen védelmezi az, ha valamely rus- likus modorú szurtos cseléd helyett a jólelkü, nemesen érző és éppen emiatt a legnagyobb fokú bizalmat igénylő anya végzi a felvilágosítás sok tapintatot igénylő munkáját. Mert az bizonyos, hogy a felvilágosit tatás be fog következni! A fontos csak az, hogy ki állal! Nem is az fáj a feministáknak, hogy hazugsággal tartjuk a gyermekeket Hiszen ennek megvan az az előnye, hogy korán tapasztalja s igy nem veszi túlságosan tragikusan, hogy azok is hazugságokat tálalnák eléje, kiknek leginkább óhajtana hinni. Mert különben hogy is biruók elviselni a társaságos életnek sok konvencionális hazugságait, a politikai közélet undorító képmutatásait V I Nem a felvilágosítást, hanem az amúgy is el nem maradó felvilágosítás gyöngéden, helyes módon való közlését célozza a feministák e mozgalma; nem úgy állítjuk fel a tételt, hogy: »okvetlen fel kell világosítani*, hanem: »helyesen keli felvilágosítani.* Ha a szerető anya aggódó szivének teljes őszinteségével tapintatos módon világosítja fel szive szülöttét, hogy nem frázis, hanem való a költő e mondása: *Lelkemtől leikezeit gyönyörű magzatom...’- — akkor megérti a gyermek, miért csügg ő oly erős szeretettel ázokdn.- kik fölnévelték s még tudja becsülni és rajongó szeretetével, bizalmával megerősíteni azokat az eltéphetlen kötelékeket, * a melyeket szüle és gyermek közt font az isteni természet!
