Állami gimnázium, Nagykikinda, 1915

II. Adatok az intézet történetéhez

1915. szept. 20-án új órarend lépett életbe, mivel minden tantárgyat a torna kivételével teljes óraszámban a miniszteri utasítások szerint tanítottunk. A tornázást azért kellett elhagyni, mert ez idén sem volt helyiségünk és tornatanítónk. Az utasításoktól semmiben sem tértünk el, c«ak a gyakorlatok számában, a melyet felére apasztottunk, mert a magyar és a német nyelv a 4. osztálytól kezdve egy-egy szaktanár kezében volt; minek következtében annyira felszapot odctt volna a gyakorlatok száma, hogy azoknak javítását az illető szaktanárok — akik amúgy is hetenkint 6, illetve 7 órával tanítottak többet, alig tudták volna elvégezni. Eltekintve attól, hogy a tanári testületnek 3 hadbavonult tagját helyettesíteni kellett ós így mindnyáan tetemesen megnagyobbodott óraszámmal dolgoztunk, a jelen tanév a mult tanév nehézségeihez képest sokkal könnyebb volt; mert a délelőtt ós délután megosztott tanítás nehézségével nem kellett állandóan küzdeni; a tanításra szánt szorgalmi időt az egész éven át zavartalanul ós megrövidítés nélkül használhattuk ki. A helyiségekkel kapcsolt nehézségeknek úgy a tanításra, mint a lelkekre nehezedő súlyos érzése, bár a mostaniak sem teljesen kifogástalanok, nem bénította meg a tanárnak munkakedvét. A tanári testület egészségi állapota a múlthoz képest nagyon kedvező volt. Huzamosabb ideig tartó helyettesítés egyáltalában nem foidult elő. Tanítványaink sem betegeskedtek a folyó tanévben úgy mint azelőtt; bár egyik másik gyöngélkedett is, ezeknek betegsége a tanítás eredményére hatással nem volt. Ez idén is, különösen az I. osztályban, éreztük azt a nehézséget, amelyet a magyar nyelvnek hiányos tudása okozott ós e tekintetben csak az vált ki belőlünk fájós érzést, hogy a magyarul nem tudó tanulók száma évről-évre gyarapodik ós így az a teher is, amely ezek tanításával jár. A fent említett okoknál fogva a jelen tanév tanulmányi eredménye, jobban mondva a szellemi nivó.