Állami gimnázium, Nagykikinda, 1906

Az olvasás módszere

Az olvasás módszere. Az ifjúságnak szánt olvasmány fő célja nein a gyönyörködtető szórakoztatás, hanem hogy támogassa és kiegészítse a nevelésnek és így a tanításnak is a munkáját. Ennélfogva az ifjúsági olvasmány a tanulónak a családban és az iskolában szerzett ismereteit kibővíti, kiegészíti; szellemét műveli; tudását uj ismeretekkel gyarapítja ; fogékonyságot támaszt lelkében az erkölcsileg szép, igaz és jó iránt és lelkesedést kelt benne minden magasztos és nemes dolog iránt. Ezenkívül gyarapítja a tanulónak szókincsét; megtanítja őt választékosan beszélni az általa elsajátított szép kifejezések felhasználása által, kicsiszolja tehát irályát és megtanítja öt a gondolkodásra. Végül szoktalja a tanulót idejének o';os és hasznos értékesítésére és a komoly munkára. Az ifjúságnak ajánlott, olvasmány célja tehát — egy szóval — az önművelődés. Azonban, hogy az ifjúsági olvasmány elérhesse ezt a célt, hogy a tanuló magáévá lehesse azt a szellemi és erkölcsi nagy hasznot, melyet olvasás utján nyerhet: szükséges, hogy az ifjú tisztában legyen az okszerű olvasás módszerével, hogy ismerje az olvasás szabályait, mert különben az —' sok esetben — többet árt, mint amennyit használ. A következőkben röviden össze fogom foglalni tanuló ifjuságunk számára az okszerű olvasás módszerének szabályait. 1. A hasznos, célra vezető olvasás első és elengedhetetlen követelménye, hogy a tanuló a. kiválasztott vagy számára kijelölt olvasmányt érdeklődéssel, a legnagyobb figyelemmel és nyugodt kitartással . olvassa. »Olvasni — ez még semmi; olvasni és gondolkozni — ez már valami ; olvasni és érezni — ez a tökéletes egész». Az olvasás hasznát a figyelem szerzi, de olyan ügyelem, mely mindig bir azzal az erkölcsi erővel, hogy a homályban maradó helyeket újra olvassa cl. Az első ízben meg nem értett fejezetet va^y részt ismételten kell elolvasni, még pedig a legnagyobb gonddal, mert az elolvasott so-