Állami gimnázium, Nagykikinda, 1903
— 14 — fokú és ragályozó természetű, trachoma miatt a 110,000/1903. B. M. rendelet értelmében ezen tanév folyamán senkit sem kellett az intézetből kitiltani. A trachomában szenvedő tanulókat a fent említett rendelet értelmében helyeztük el az osztályokban Írásbeli dolgozatot nem írtak és a tornázás alól fel voltak mentve. A tanév elején az iskolaorvos a tanulók látó- és hallóképességét megvizsgálta, a mely alkalommal azt tapasztalta, hogy az ifjak között van 3 nagyobb és 14 kisebb mértékben rövidlátó és egy gyenge hallású tanuló. Ezeknek a tantermekben való alkalmas elhelyezéséről az osztályfők gondoskodtak. A vidéki tanulók névsorát és lakásjegyzékét az intézeti orvos nyomban a tanév elején megkapta és ezeknek lakásviszonyait egészségügyi szempontból folyton éber figyelemmel kisérte; beavatkozásra azonban nem volt ok. Iskolaorvosunk e tanév folyamán az intézetben összesen 112 látogatást tett. A testi nevelés. Intézetünkben az 1903—4, tanévben a testi nevelés elég szép eredményt ért el. Az évszakok hatása alatt két részre oszthatjuk testnevelésünket, u. m. téli fnov., dec., jam, febr., márc.) és nyári (szept., okt., ápr., máj, jun.) részre. A téli hónapokban a tornateremben tornáztunk, hol a szertor názások különféle nemeit és fajait gyakoroltuk és néhányszor, amikor az idő kedvező volt, korcsolyázni mentünk. A játék délutánokat szept., okt., ápr., máj. és jun.-ban hetenként 3 szór, d. u. 2 2 órában tartottuk, amikor a tanulókkal a város közvetlen közelében fekvő szabadtérre rándultunk ki trombita és dobszó mellett vagy pedig az intó set szűkudvarán voltunk kénytelenek játszani. A játékdélutánokon különösen nagy kedvvel játszotta az I—II. o. ló és lovas, tolvajfogó, labdakergető, labda leütő, hol a harmadik ? a III—IV. o. duplex, hosszú méta, körben róta, falhoz állító, az V —VIII. o. arugólabda(footbal) és füleslabda játékokat. A nyári időszakban természetesen a torma órákat az udvaron tartottuk, hol a birkózást és az atlétika különböző nemeit nagy örömmel űzték a tanulók.
