Állami gimnázium, Nagykikinda, 1898

szemében és mosolygó arczán, a nevelés kezdetének, a nevelés elemének nevezhető. A szeretet, a ragaszkodás érzelmei nyernek abban kifejezést. A nevelésnek alapját minden esetre a család fogja megvetni, azért a kisded a madár, vagy a természet más lényeinek módjára nem hagyhatja oda azonnal otthonát, mert erre van utalva, hogy ne csak testileg, hanem lelkileg is kiképzést nyerhessen. A családban kapja meg a gyermek az erkölcsi erők talaját, ott hintik el fogékony keblébe a jónak, nemesnek magvait, melyeket a gondos szülői szeretet érlelő napja fejlődésnek fog inditani ós szépre, nemesre fogja irányítani a gyermeki érzelmeket. Nem képzelhetünk olyan embert, aki fel nem tudná fogni a családnak a nevelés terén nyilvánuló nagy fontosságát Ki nem ismeri be, hogy családi nevelés nélkül a gyermek erdei vad virághoz hasonlítható, vagy ahhoz a fához, mely el van szakitva az ő talajától, az nnyaföldtől ós élete nincsen biztosítva. E nevelés ki fog hatni az ifjú életére, jövőjére, a mikor is a jó vezetés meg fogja teremni az ő áldásos gyümölcseit, inig a szülői közönynyel vezetett nevelés pedig meg fogja magát bőszülni. A családi légkör, melyben a gyermek ól ós nevelkedik, kisded korától egészen a világba való kilépéséig, határozó befolyással van az egyénre. A környezet mély nyomokat hagy a gyermek lelkében, a gyermek szívében, mert minden benyomás az ifjúra nézve jó vagy káros behatással leend. Ha a családban egészséges a légkör, egészséges közszellem uralkodik, a növendéknek is egészséges lesz lelkülete. Onnan, a hol az erkölcsök tiszták, hol a jó, szép és a nemes iránt való érzék nincsen kiveszve, romlott erkölcsű, elfajult gyermek nem kerülhet ki, mig onnan, a hol az egészségtelen légkör megmételyezi az ifjú fogékony lelket, derék, törekvő növendéket nem várhatunk. Innen látható, hogy a nevelés sikere nagy részben a családtól, ennek erkölcsiségétől, a környezettől,