Állami gimnázium, Nagykikinda, 1898
— 11 -gyarázni, liogy tanítóját oly egyénnek tekintse, a ki csakis javára munkál. A szülők ne elégedjenek meg a növendékektől kapott informatiókkal, mint szintén azzal sem, liogy a semester vége felé megkérdik, hogy milyen lesz az értesítő, hanem többszörösen érintkezésbe kell jőniök a gyerek tanítójával, hogy így minden tekintetben felvilágosítást nyerhessenek ós e szerint vezethessék a tanulókat, a szükséges hiányokat pótolva, rendes menetbe terelhessék azokat. Egyesek csakis év végefeló, midőn megkapják fiaiknak egyes tárgyakból törtónt megintését, fordulnak a tanítókhoz, mikor már késő és kérik őket, hogy fiaikat gyakorta szólítgassák ki azokból a tantárgyakból, melyekből rosszul állnak, mert megbukás esetében kiveszik őket az iskolából. Azt hiszik, hogy ezzel talán könyörületre birják a vezetőket, holott nem baj az, ha kikevesbítik a rossz tanulók számát, mert ez átlal csakis intézeten segítenek. De sokan azért sem kérik ki az illető vezetőnek a tanácsát, mert azt hiszik, hogy az tekintélyük csorbításával járna és derogál nekik, hogy szóba álljanak egyik vagy másik tanítóval. „Csak nem alázom meg magamat ós állásom sem engedi, hogy ón a fiamért könyörögjek stb. stb." szokta mondani számtalan atva. *j Pedig nagyon sokan beláthatnák az ilynemű érdeklődésnek a hasznát, mert így jön reá az apa vagy az anya arra a tapasztalatra, hogy fia ebben vagy abban a tantárgyban járatlan s itt vagy ott kell a hiányokat idejében pótolni. Szép szóval többször felhívja az atya a gyerek figyelmét az illető tantárgyban kifejtendő nagyobb szorgalomra ós ha ért hozzá, nagyon ajánlatos kérdezgetés utján meg is győződni, hogy fia e tekintetben is igyekszik-e eleget tenni a kívánalmaknak. Eléri ezzel a szülő azt is, hogy az érdeklődést felfogja kelteni gyermekében a tantárgy iránt ós maga a növendék minden faggatás nélkül atyjához fog fordulni egyes dolgok felöl való felvilágosítás végett.