Állami gimnázium, Nagykikinda, 1897

— 28

Kedvezéseinek birtokában azonban a városok rendkívüli lendületnek indultak s úgy virágzásuknak, mint jelentőségüknek ekkor érték el tetőpontját. Buda európai liirü város volt Zsigmond uralkodása idején, mint Visegrád az Anjouk korában.1) 8 e jelentőségnek emelője nemcsak az uralkodó kegye, nemcsak a védelem, melyben minden elnyomatás ellen részesültek, hanem az ipar és kereskedelem folytonos fejlődése is volt, a mely egyrészt az egyes polgárok vagyon osságát, másrészt a városi községek tekintélyét s végül az egész polgári rend súlyát jelentékenyen emelte.

A virágzásnak korszaka csak rövid volt. Jóllehet Mátyás király is nagy barátja volt a városoknak, melyeknek anyagi segélyét több Ízben igénybe vette, s jóllehet fen- tartá szerzett jogaikat és szabadságaikat, sőt azokat újakkal is gyarapitá: az államkincstár érdekeit sem tévezsté szemei elől. Mivel az előző királyok adoinán3rozásaiból folyó mentességek miatt az állami jövedelmek nagyon megcsappantak. Mátyás király elrendelte, hogy a kincstári adót és a koronavámot, a mely egyes jelentékenyebb városokban éve iként több ezer forintra is rúgott, ezentúl minden város fizesse meg.2) De nem a városok anyagi érdekeinek némi megkárosítása, a mely úgy sem tartott sokáig, miután az 1492. évi II. Ulászló-fóle nagyobb decretum 1. czikke megszüntette Mátyás újításait s a harmin- czadnak a régi szokások szerint való szedését rendelte el '): hanem az oligarcha nemességnek állásfoglalása a kir. városokkal szemben, rendítette meg eddigi kedvező és szilárd állásukat.

Ismeretes, hogy a városok kiváltságai nem törvényben, hanem a király kegyében gyökereztek. És bár a Hármaskönyv elismeri a király abbeli jogát, hogy kiváltságokat adományozhasson,4) a nemesség soha sem nézte jó szemmel a kiváltságolásnak azt a mértékét, a melylyel némely királyaink a nemesség túlhatalma ellen felhasznált városok előjogait mérték, sem azt az elbizakodottságot, a melyet a királyok kegyére támaszkodó városok a nemesekkel és hatóságaikkal szemben tanúsítottak. Alább lesz alkalmam rámutatni a nemzetiségi ellentétekre is, melyek a városok lakói s a nemesség között idők folyamán a haza és a közérdek nagy kárára kifejlődtek, itt csak azt a reactiót fogom még röviden vázolni, a mely Mátyás király halála

1) Wenzel G. i. in. 45.

2) Albrecht. Jós. i. m. *27*2 —3.

3) Corpus juris tom. I. p. 247,

*) H. г. 7. tit,