Állami gimnázium, Nagykikinda, 1897
24 — az ország helyreállítására czélzó munkálatai közé IV. Béla városok alapítását is felvette. E tervvel kapcsolatban uj telepítést is eszközölt, a mely nemcsak az ország benépesítése, nemcsak a honvédelem, de iegfőkép közgadasági szempontból is felette szükséges volt, mert a tatárjárás a védtelen, vagy kevéssé védett helységeket elpusztította, a munkaerő jelentékenyen megapadt, a magyar elem pedig épen azon közgazdasági ágakat nem művelte, a melyek az idegen beköltözők hivatásos foglalkozását képezték. Nem kevesebb mint 25 városnak adta vagy újította meg királyi városi jogait IV. Béla, miközben azon, mai napig is fen- maradt, szabadságlevél szolgált mintául, a melyet II. Endre király 1209-ben adott a varasdi vár alatt megtelepült hos- peseknek, a kik Keenevárában töltött fogsága idején tettek neki jó szolgálatokat. E kiváltságlevél felmenti a varasdia- kat a megyei gróf hatósága alól, felruházza őket a szabad biróválasztás jogával; biztosítja birtokaik korlátlan szabadságát; gondoskodik a város határának pontos kijelöléséről; felmenti őket a vám és harminczad fizetése alól s városi hatóságuknak aláveti az ott tartózkodó külföldieket.1) Ezen szabadság-levél az első eddig ismert okirat, a mely- lyel egy község királyi város rangjára emeltetett, bár maga az elnevezés az okmányban nem fordul elő. Az ezen szabadságlevélben felsorolt kiváltságokon kívül azonban, mint olyanok, melyek sűrűbben fordulnak elő az egyes kiváltságlevelekben, említendők még : a plébános szabad választása, szabad költözés, hetivásár tartásának joga, az egész országra kiterjedő szabad és vámmentes kereskedés, pereiknek a király, vagy (már akkor is) a tárnokmester elé való felebbvitele. A bányavárosokra nézve mint specialis jog: arany- és ezüstbányák nyitásának és művelésének joga a tized illetve nyolczad fizetésének kötelezettsége mellett. E jogok birtokában minden egyes város mint erkölcsi testület nemesi jogokkal bírt, de e jog egyénenként meg nem oszolt s a polgárnak csak dija volt egyenlő a nemesével.1 2) A városok jogaival széniben adózásra és katonáskodásra vonatkozó kötelességek állanak, a melyek minden városra annak viszonyaihoz mérten külön-külön voltak kiróva. így p. o. Buda 10 lándzsást, Fehérvár 10 íjászt, Nyitra 12 har czost volt köteles háború esetén a király zászlai alá álli 1) Albrecht J. i. m. 188. 2) Verbőczy 1st. Hármaskönyv III. r. 9. tit.
