Állami gimnázium, Nagykikinda, 1892

geometriai haladvány; rendszeres Soktagok; a számok osztható- sága, a legnagyobb közös mérték és a legkisebb közös többes kikeresése, a közönséges törtek és műveletek ezekkel; az első fokú egyenletek egy ismeretlennel s az arányok és arányiatok tana, valamint ezek alka'mazása. Tankönyv: Dr. Lutter N. Betű­számtan. Tanár: Domokos Jenő. Rajzoló geometria, heti 2 óra. A kúpszelet-vonalak származ­tatása, alaptulajdonságaik és különféle szerkesztésük; érintők szerkesztése a kripsze'et-vonalaklioz. Stereometriai alaptételek. Orthogonalis ábrázolás, és pedig a pont, az egyenes és görbe vonal, valamint síkidomok és geometriai testek ábrázolása egy­szerűbb helyzeteikben egy és két képsikon. Épületek alap- s homlokrajzának, valamint főbb metszeteinek ismertetése. Tan­könyv: Landau Wohl rab, Rajzoló geometria, III. és II. füzet. Tanár: Szalu// Jenő. Tornázás, heti 2 óra. (A negyedik, ötödik és hatodik osztály összevonva.) A katonai rendgyakorlat okból: a sor fölá'litása, ala­kítása és mozdulatai; rendek és ket'ős rendekbe fejlődés. Sza­badgyakorlatok. A könnyebb műjárások. Társasszabadgyakorla- tok. Szergyakorlatok. Tornajátékok- és kirándulások. Tanár: dr. Jákó János. Ötödik osztály. Osztályfőnök: Domokos Jenő. Vallástan, heti ‘2 óra. Magyar nyelvtan, heti ö óra. A verstan rendszeres tárgya­lása. Hangsúly, időmérték és rim. A ballada és románcz elméleti fejtegetése. Szerkezettan: föltalálás, elrendezés, előadás. A felta­lálással összefüggőleg vázlatok. Az előadás formái: leírás, elbe­szélés, elmélkedés, magyarázat, értekezés és a levélalak. Költői olvasmányul, balladák és egyéb kisebb költemények: Prózai ol­vasmányok az elmélettel kapcsolatban. írásbeli dolgozat havon- kint. Szavallatul balladák és Kölcsey Par.dnésiséből egyes részek. Tankönyv: Névy L. Stilistikája és Szerkezettana, Magyar balla­dák; Magyarázták Greguss Ágost és Beöthy Zsolt. Tanár: Simon Mihály. Latin nyelv, heti 6 óra. Prózai olvasmányul szolgált Livius XXI. könyve teljesen; а XXII. könyv kihagyásokkal. Költői olvasmányul szolgáltak az Anthologia Latina-ból: az I„ II., VI., VIII., XVI., XLIV., XLV., L., LVL, LVIL, LVIIL, LXX., LXXII. és LXXIV. számú olvasmányok. A latin szöveg olvasá­sánál a kifejezéseken kívül még nagy gondot fordítottunk a mű irodalmi, tárgyi és eszthetikai méltatására. A nyelvtani ismere-

Next

/
Thumbnails
Contents