Állami gimnázium, Nagykikinda, 1892
— 14 40.596 tanuló közül 39.291 tudott magyarul; 1000 közül 968. Legkevesebben tudtak magyarul Naszódon: 210 közül 20., sorban utána következnek a brassói gör. kel, gym., a brádi, a ba- lásfalvi, a belényesi gymnasium; a német tanitás nyelvűek közül Medgyesen, Beszterczén, Szászsebesen, Nagy-Szebenben, Brassóban, Szászrégenben stb. 8. Az 1880. népszámlálás szerint 100000 magyar lakosra esett 474 magyar tanuló, 100000 idegenajka lakosra 139 idegen tanuló. Mely körülmény nemcsak a magyar inteligencziát, hanem a magyar lakosság túlsúlyát biztosítaná, ha nem tudnók, miszerint az idegenajkuak java része külföldön tanul és onnan impo- tálja műveltségét, hazafiatlanságát. 9. Yégül legyen szakad ideszoritanom a miniszter Ur azon elvét, mely szerint8) nem magyar ajkú középiskoláinkból folyton szoritja ki az idegen tankönyveket, melyekben itt ott hazai viszonyoknak meg nem felelő dolgok is fordulnak elő. Ezen eljárásnak eredménye lett az, hogy az idegen tankönyvek helyébe az illető egyházi főhatóságok már is gondoskodtak a hazában készülő s a magyar viszonyoknak megfelelő tankönyvek szerkesztéséről. íme ezek együttvéve betüszerinti tények, melyeket a jelentés okulásul és követendő eljárások, eszközök feltalálása végett tár elénk. Mellettük küzdöttünk a múltban, ellenük küzdünk a jelenben. Ezek tények, megvalósult tények, két évtized nagy és eredménydús fáradozásai. Távol áll tőlem, hogy becsmérlő szándékból taglaltam e tényeket és az ezeket eredményező politikát: az állam mindent megtett haladásunk föltétien érdekében és azért, hogy a további munka terjedelmesebb talapzaton nyugodhassék. Ide igtatom azonban még az eszközök leghatalmasbikát, melyet az Utasítások nyújtanak nekünk. Feltűnő dolog, hogy mily kevés óraszám esik a magyar nyelvre más nyelvoktatás óraszámával szemben. Mig a magyar nyelvtanitásra eső heti óraszám 8 osztályban 30, addig a többi nyelvé 86, az alsó gym- násiumban a magyar nyelvé 18, idegen nyelveké 33. így áll e viszony Ausztriában is, Németországban is, hol a classikus nyelvek óraszáma tetemesen meghaladja az anyanyelvéit, természetes dolog lévén, hogy minden tanuló az anyanyelvet tökéletesen hozza magával. Ausztriában 26 óra anyanyelv, 78 óra classikus ny.; Szászországban 23 óra anyanyelv, 118 óra classikus ny.; Porosz- országban 21 óra anyanyelv, 117 óra classikus ny., Bajorországban 23 anyanyelv, 109 óra classikus ny., Württembergben 23 óra anyanyelv, 144 óra classikus ny. így áll a dolog német szomszédainknál és ezen anomalis állapotokra jogosan mutatnak rá Németországban a reálszakok tudósai .4) Franczia és Olaszországban ellenben az elsőség az anyanyelvnek van adva. A franczia lyceum illetve collégében 44x/2 óra anyanyelv, mi a legtöbb óraszám az összes tantárgyak között, 59x/3 óra a classikus nyelveké; a franczia reáliskolában 28 óra anyanyelv, 24 óra német, 24 óra angol, olasz vagy spanyol. Az olaszországi öt éves gymnasio és a három éves lyceo heti óra száma az anyanyelv4) Wilhelm Preyer: Biologische Zeit- Fragen. Berlin. 1889. Schulreform.
