Állami gimnázium, Nagykikinda, 1889

8

A műveltség’ befolyása alatt álló, szabadságszeretettől áthatott, jog- és igazságérzettől vezérelt magyar nemzet szabadelvű férfiai ugyanis, lelkesitve a szabadság, te-tvéri- ség és egyenlőség eszméitől, elégtelennek és a kor szellemének meg nem felelőnek találván az ősi rendi alkotmányt, mely a nemzet kisebb részét előnyökben, jogokban és kiváltságokban ré.'zesiii, mig a nemzet jogtalan zöme a terhek súlya alatt görnyed, önelhatározásuk folytán, minden befolyástól és kényszertől menten, előjogaik nagylelkű feláldozásával, 25 évig tartó, az önzetlen hazafiuság lángjától élesztett küzdelem után kivívták a magyar nemzet azon alkotmányos szabadságát, melynek ikertestvére az egyenlőség, mely nem ismer kiváltságos karokat és rendeket, hanem a haza minden polgárára egvaránt árasztja a szabadság áldásait, rang-, rend-, nyelv- és vallás különbség nélkül.

Ezen alkotmány az 1848-iki törvényekben nyert szentesítést.

Sokkal nemesebb volt e küzdelem, fensége ebb a siker babéra, semhogy irigyei ne támadtak volna. Alig emelkedett törvényerőre, míris a nenvet fegyvere« védelmére szorult s ki ne tudná, hogy az ifjú szabadságot már zsenge korában szolgaság váltotta fel?

о о

A nemzet, örök dicsőségét hirdető szabadsági! a réz nem birta megmenteni a nemzet drága csemetéj 4, de megmentette a megalkuvást nem ismerő hazafiság és kitartás. 18 évi elnyomatás után ütött az alkotmányos ujjász file és órája, a nemzet visszanyerte szabadságá', te leinek ismét urává lett.

Ezen, hazánkra s annak jövő fejlődésére, megizmoso- sodására és boldogulására nézve kiszámitbatlan horderejű eseményt szentesitő aktusnak évfordulóját üljük meg hazafias kegyelettel ma. 23 éve ugy anis, hogy dicső-égé en és örömtelt kebellel mondhatjuk, alkotmányosan uralkodó apostoli királyunk, miután a királyi hitlevelet kiadta s a törvényesen előirt koronázási esküt letette, Szt.-István koronájával a nem te1, határtalan lelkesedé e között, megkoronáztatott.

Es ha, mint fentebb emlitém, a körmi ízás, mint a király és nemzet közti megegyezésnek külső jele. mely a, a nemzet jogainak és szabadságának védelmére van hivatva, a nemzet által mindenkor nagybecsű alkotmány biztosi-