Állami gimnázium, Nagykikinda, 1882

ható hágója van к hót ut vezet át rajta : egyik a Mitácson át Csikrne- gyébe ; a másik az előpataki és szemerjai völgyeket követve Földvárról Sepeszi Szentgyörgyre és llyefalvára.

A hermányi hegységek legnagyobb részét homokkő alkotja con- glomcrátokal váltakozva mint pl. Élőpatak környékén, mely az eocén congloineratok területén fekszik ; de a homokkövek sem hiányzanak, sőt ezekben még egyes szénnyomok is mutatkoznak.

Ezen hegységek szűk, minden messze terjedő kilátás nélküli el- záit völgyében vannak Élőpatak kitűnő ásványos forrásai, melyek mindazon bajokban, hol az emésztés szenved s hol a szervi tevékenység és a vérélet le van hangolva és a hol hiányos vérkészités által gyöngeségi és kóros állapotok jőnek elő az idegrendszerben bámulatos gyógyhatású; de forrása annyira gyenge, hogy a fürdői idény alatt még némelykor a vendégek szükségletére sem elégséges.

Mig líáromszékmegye a keleti, déli és nyugati oldalokon a körvonalazott nagyszerű havasok által keretcltetik ; addig a felső vagy északi oldalon sem marad e tekintetben hátrányban, mert azon roppant havas- tömb. mely Csikmegye déli oldalán csoportosul, két hatalmas irányban nyomul le az Olt folyó két oldalán, melyek közül az Olt bal oldalán emelkedő hegysor, melyet háromszéki hegységnek neveznek — e részen is határt szab és ennek háta mögött mindjárta magas Hargita emelkedik. A másik az Oltunk le és vissza folyása közé beékelődött azon hegytömb, melynek végső része a Harca,ságon van.

E hegység északi részét a legszebb harang és kupalaku, tehát a vulkanikus jelleget nagyon is magukon viselő hegyek tüntetik ki.

A háromszéki hegység ide tartozó legnevezetesebb kúpjai: a Büdös és Bálványos, Bikszádtől északra és északkeletre ; ('somág, ezektől nyugatra; Nagy-IIaram és Kis-Haram, ('somágtól északra; Törésfej, a Büdöstől délre ; továbbá a Megyeshágó és Torjabágó.

A hegység legérdekesebb részeit a Nagy-IIaram, Csomág, Büdös és Bálványos teszik. A Büdös főnevezetessége gyanánt említendő azon világhírű barlang, mely e hegy délnyugati oldalában az ős sziklák között van. E barlang körülbelül tiz lépésnyi hosszú, ürege balról jobbra kanyarodik és úgy szűkül össze s ebből folytonosan kéngőz áramlik ki, mely -— különösen nap kelte és lenyugtakor — igen messziről érezhető. Ezen barlangba addig, mig a felszálló gázréteg szánkig és orrunkig nem ér minden veszély nélkül bemehetni ; de ezentúl csakis ugv, ha a lélegzést visszatartjuk, mert a gáz belégzése már rövid időn halált okoz. Yeszedel- messége mellett azonban igen jó tulajdonságai is vannak, mert szembajban, csuzos és köszvényes bajokban bámulatos jó hatású.

Ezenkívül van még egy barlang ettől alább keletre az úgynevezett „Tinisós barlang“, melynek oldalát timsójegecek borítják és e barlang is szintén veszélyes.